Az év vadvirága – a hóvirág
Megjelenés: 2017.01.09
Mit érdemes tudni sokunk kedvencéről?
A hóvirág
(Galanthus) az amarilliszfélék családjának leggyakoribb hazai képviselője. A család
ismertebb magyarországi fajai még a tavaszi és a nyári tőzike (Leucojum vernum, L.
aestivum), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), valamint a kertekben
mindenhol pompázó nárciszok (Narcissus). A szobanövények közül a lovagcsillag („amarillisz”
Hippeastrum), a klívia (Clivia), valamint a szerelemvirág (Agapanthus).
A hóvirág elnevezés önmagában egy növénynemzetséget
takar, amely jelenleg 20 fajt és mintegy 300 kertészeti változatot számlál.
Hóvirágokkal a közép-európai üde lombhullató erdőzónától,
a közép- és kelet-mediterrán hegyvidékek, szigetek félszáraz cserjésein és
fenyvesein át, Kis-Ázsia és a Kaukázus szubalpin zónájáig találkozhatunk. A
mediterrán elterjedésűek közül a legkorábbi már októberben virágzik, de a
hazánkban gyakran ültetett pompás hóvirág (G. elwesii) is el kezdhet december
elején virágozni. Általában ezekről
szólnak azok a „katasztrófa-híradások”, amelyeket aztán felkap a sajtó.
Szerencsére a Közép-Európában, így Magyarországon
is őshonos kikeleti hóvirág (G. nivalis) nem zavarodik meg némi
klímakilengéstől, és bizony a tél végén, illetve tavasszal virágzik. Enyhe
február esetén, már a hónap közepén megjelenik a Dél-Dunántúlon és az alföldi
folyókat kísérő galériaerdők magasabb részein. Február végétől március közepéig
már a dombvidékek és a középhegység gyertyános-tölgyeseiben, valamint a Főváros
környékén is jelentős tömegben pompázik. Legkésőbb, április közepéig, végéig az
Északi-középhegység bükköseiben láthatjuk.
Földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű
hagyma, amelyből két levél hajt ki az őszi esők hatására, de a talaj felett,
csak a tél végén jelennek meg. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy
virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három, nagy, hófehér külső lepellevél
(a köznyelvben "szirom"), és az ugyancsak három, kisméretű, belső
lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek.
Azonban a nagy hóvirágállományokban gyakran
előfordulnak az alaptípustól eltérő példányok. A virág felépítésében többféle
változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú, a 2 lepelkörből az egyik
hiányozhat, vagy egyforma lesz, olykor a belső lepelkör - átmenetekkel -
porzókká alakulhat. A lepellevelek körönkénti száma 3 helyett 1-6-ig változhat.
A virágszínében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld
virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak is. A foltok
rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított "U" helyett lehet
keskeny sáv, vagy csak 1-2 pont is.
A kultúrába vett, mintegy 6-7 hóvirágfaj változatai botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe
kerültek, ahol közel 300 féle formát, köztük több természetes, illetve kerti
hibridet is számon tartanak.
A hóvirágok minden egyes hagymája nemzetközi
egyezmények hatálya alá tartozik, ezért az ezzel kapcsolatos jogsértések a
Büntető Törvénykönyv szerint is szankcionálódnak. A Magyarország területén őshonos
kikeleti hóvirág védettséget élvez, letépésük eljárást von maga után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz, ennek ellenére száraz tavasz esetén a legelő vad jelentősen
fogyasztja a leveleket.
/Halász Antal/