Az év vadvirága – a hóvirág

Hóvirágok (fotó: Halász Antal)

Mit érdemes tudni sokunk kedvencéről?

A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék családjának  leggyakoribb hazai képviselője. A család ismertebb magyarországi fajai még a tavaszi és a nyári tőzike (Leucojum vernum, L. aestivum), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), valamint a kertekben mindenhol pompázó nárciszok (Narcissus). A szobanövények közül a lovagcsillag („amarillisz” Hippeastrum), a klívia (Clivia), valamint a szerelemvirág (Agapanthus).

A hóvirág elnevezés önmagában egy növénynemzetséget takar, amely jelenleg 20 fajt és mintegy 300 kertészeti változatot számlál.

Hóvirágokkal a közép-európai üde lombhullató erdőzónától, a közép- és kelet-mediterrán hegyvidékek, szigetek félszáraz cserjésein és fenyvesein át, Kis-Ázsia és a Kaukázus szubalpin zónájáig találkozhatunk. A mediterrán elterjedésűek közül a legkorábbi már októberben virágzik, de a hazánkban gyakran ültetett pompás hóvirág (G. elwesii) is el kezdhet december elején virágozni.  Általában ezekről szólnak azok a „katasztrófa-híradások”, amelyeket aztán felkap a sajtó.

Szerencsére a Közép-Európában, így Magyarországon is őshonos kikeleti hóvirág (G. nivalis) nem zavarodik meg némi klímakilengéstől, és bizony a tél végén, illetve tavasszal virágzik. Enyhe február esetén, már a hónap közepén megjelenik a Dél-Dunántúlon és az alföldi folyókat kísérő galériaerdők magasabb részein. Február végétől március közepéig már a dombvidékek és a középhegység gyertyános-tölgyeseiben, valamint a Főváros környékén is jelentős tömegben pompázik. Legkésőbb, április közepéig, végéig az Északi-középhegység bükköseiben láthatjuk.

Földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két levél hajt ki az őszi esők hatására, de a talaj felett, csak a tél végén jelennek meg. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három, nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben "szirom"), és az ugyancsak három, kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek.

Azonban a nagy hóvirágállományokban gyakran előfordulnak az alaptípustól eltérő példányok. A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú, a 2 lepelkörből az egyik hiányozhat, vagy egyforma lesz, olykor a belső lepelkör - átmenetekkel - porzókká alakulhat. A lepellevelek körönkénti száma 3 helyett 1-6-ig változhat. A virágszínében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak is. A foltok rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított "U" helyett lehet keskeny sáv, vagy csak 1-2 pont is.

A kultúrába vett, mintegy 6-7 hóvirágfaj változatai botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe kerültek, ahol közel 300 féle formát, köztük több természetes, illetve kerti hibridet is számon tartanak.

A hóvirágok minden egyes hagymája nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozik, ezért az ezzel kapcsolatos jogsértések a Büntető Törvénykönyv szerint is szankcionálódnak. A Magyarország területén őshonos kikeleti hóvirág védettséget élvez, letépésük eljárást von maga után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz, ennek ellenére száraz tavasz esetén a legelő vad jelentősen fogyasztja a leveleket.

/Halász Antal/
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.