Kökény
A kökény neve, hasonlóan a kökörcsinhez és a kikericshez a török eredetű kök szót rejti magában, ami kéket jelentett. Több magyar népdalban is szó esik kökényszemű, vagyis kékszemű lányokról. Nem véletlen, hogy ezeknek a növényeknek a kék színe feltűnt, hiszen olyan időszakban láthatóak, amikor más színek hiányoznak a természetből.
A kökörcsin kék virágai kora tavasszal, a kökény hamvaskék termései
pedig késő ősszel messziről felhívják magukra a figyelmet színtelen
környezetükben.
A kökény csonthéjas termése a legkésőbb érő vadgyümölcs. Érdemes
kivárni és csak az első fagyos napok után szüretelni, mert beérve
ízletes csemege. A népi gyógyászatban gyógyteának itták és bélhurutot
orvosoltak vele. A fonóasszonyok a szál sodrásához eszegették, mert akár
a citromlé vagy a fenyőszurok, bőséges nyálképződést eredményezett.
Virágát, termését és kérgét is növényi festéknek alkalmazták.
A
virágok narancssárga, a kökénybogyó rózsaszín-vörös, a kéreg vörösbarna
színre festette a gyapjút.
Prunus spinosa LINNÉ 1753