Csattanó maszlag
A burgonyafélék családjában több súlyosan mérgező növényt találunk, ilyenek a bolondító beléndek (Hyosciamus niger), a nadragulya (Atropa belladonna) és a csattanó maszlag is.
Legfontosabb hatóanyagaik a róluk elnevezett hioszciamin és atropin. A
maszlagot Amerikából hozták be, Európában a XVI. században terjedt el
botanikus kertekben, majd házi kertekben, végül azok szemétdombjain.
Levele és termése kis mennyiségben bódító, görcsoldó,
fájdalomcsillapító, altató hatású. Főzetét régen szülési fájdalmak
érzéstelenítésére alkalmazták. A népi gyógyászatban az asztma
ellenszere.
Nagyobb mennyiségben hallucinogén hatású és transzszerű állapotot
idéz elő, ezért a bennszülött törzsek orvos-varázslói is előszeretettel
használták. Túladagolás esetén őrjöngésig fokozódó hatása halállal
végződik. A tüskés, felfújt toktermésében található fekete magocskák
közül gyerekeknek 20-30, felnőtteknek 100-150 szem a halálos adag. Magja
aratáskor a termesztett növények közé keveredve bekerülhet az ételbe és
mérgezést okozhat. Ilyen eset történt például az 1980-as években,
amikor száznál többen betegedtek meg a fővárosban a lencse közé
keveredett maszlag magoktól.
Népi nevei: redőszirom, csodafa.
Datura stramonium LINNÉ, 1753