Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Fedezze fel a Pál-völgyi-barlangot!

<p>A Magyarország második leghosszabb barlangrendszerét bemutató, fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány minden korosztálynak kedvet csinál az 500 m-es túrához. 2005, 28 oldal, B5,</p>

A Megrendelt kiadványokat, ajándéktárgyakat személyesen átveheti Zöld Pont Irodánkban.

Kapcsolódó termékek

Pál-völgyi-barlang

Hazánk leghosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek és a hévizes eredetű, gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat: meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába vezeti a látogatókat, csillogó kalcitkristályokat és ősi kagylólenyomatokat csodálhatunk meg.


A barlang mellett 2022-ban az egykori bányaőrház felújításával átadták a Pál-völgyi-barlang Látogatóközpontot. Itt a pénztár és az ajándékbolt mellett egy korszerű, interakítv elemekkel ellátott kiállítás kapott helyet, melyben a barlangok értékeibe kaphatnak betekintést a látogatók: elmerülhetnek a geológiai, hidrológiai és természetvédelmi ismeretekben, tudást sajátíthatnak el a barlangokban élő denevérekről.


A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel egy, a Szépvölgyi út mellett található, ma már felhagyott kőfejtőben. Ekkor egy néhány száz méteres, igen szép szakaszt tártak fel belőle, amit hamarosan látogathatóvá is tettek.


A folyamatos kutatásnak köszönhetően a Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Hideg-lyuk - Harcsszályú-barlang "összekötésével" a barlangrendszer mára ismert járatainak hossza eléri a 32 kilométert, amivel ma Magyarország leghosszabb barlangja. (Hosszabb az Aggtelek-Jósvafői Baradla- és a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlangnál is.)

Tovább

Pál-völgyi-barlang felszíni védőövezete TT

Felfedezői, Scholtz Pál Kornél és Bagyura János 1904. június 23-án jutottak be a Pál-völgyi kőfejtőből nyíló bejáraton. 1904 és 1910 között az első kutatók kb. 1200 métert tártak fel a barlangból. A Pannónia Turista Egyesület 1919-ben alakult barlangkutató csoportja a barlang legszebb részét látogathatóvá tette.

Tovább