Védettek lettek a Dunakanyar rejtelmes szigetei
Megjelenés: 2020.03.31
Újabb országos jelentőségű természetvédelmi terület jött létre a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Dunai menedékek
A XIX. századi nagy folyamszabályozások után megmaradt dunai
szigetek kiemelkedő értéket képviselnek a folyó egyhangúságának megbontásával.
Ezeken a „menedékeken” valóságos vadon maradt fenn, amely nem csak réti
sasoknak és fekete gólyáknak biztosít háborítatlan élőhelyet, de lehetővé teszi
az egyre erősödő hajóforgalomban a hullámzástól mentes, „csendes vizek”
kialakulását is, ahol a halivadék zavartalanul élheti világát. Sokéves
egyeztetés után 2020. március 25-én
védetté nyilvánították a Süttői-szigetet, illetve a Táti-szigeteket.*
A dunai szigetek mindig is jelentős szerepet
töltöttek be mind a folyó élővilága, mind a szigetek környezetében élő emberek
életében. A Tát melletti hármas szigetcsoport és a Süttői-sziget – viszonylagos
elzártságának köszönhetően – egyike a megmaradt és napjainkban is dinamikusan
változó rendszereknek, értékes és különleges élővilággal.
Veszélyek
A hagyományos gazdálkodás – mint a legeltetés
és a kaszálás – segített megőrizni a gyepeket, és élőhelyet biztosított olyan
színpompás védett növényeknek, mint a kornistárnics és a réti iszalag. A
legeltetés és kaszálás megszűntével a természet elkezdte visszafoglalni a
területet, ám a megbomlott egyensúly már nem a korábban honos növények és állatok
visszatelepedésének kedvezett, hanem új, agresszíven terjeszkedő fajoknak
jelentett lehetőséget.
A folyamszabályozás nem kerülte el ezt a
mellékágrendszert sem. Keresztirányú kövezések, zárások épültek a hajózási feltételek
javítására, illetve egy mellékágat feltöltöttek, mely ennek következtében
napjainkra már el is tűnt. A részben lezárt mellékágak feliszapolódásnak
indultak. Az egyre szélsőségesebb vízjárás pedig ritkább, ám annál hevesebb,
rövid áradásokat hoz. Ez a helyzet a dunai ártéren szaporodó halfajok számára is
meglehetősen kedvezőtlen, mivel az ívás megtörténhet ugyan, azonban az áradás
gyors levonulása miatt az ivadék vagy ikra elpusztul.
Aktív
természetvédelem
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
felismerve ezeket a problémákat négy részből álló élőhely-rekonstrukciós
beruházást valósított meg az elmúlt években. A folyómeder kotrásával több víz
jut a szigetek közé, az új zsilipek segítségével szabályozhatóvá vált az
árhullám levonulása, a kis mesterséges tóban pedig a halak és a kétéltűek
zavartalanul tudnak szaporodni. Megkezdődött az idegenhonos, agresszívan
terjedő zöld juhar és amerikai kőris kiirtása, a helyükre pedig őshonos nyárfákat
és kocsányos tölgyeket telepítünk.
A szigetek védetté nyilvánításával a térségre
egykoron jellemző élőhelyek, állatok és növények egyaránt új esélyt kapnak. E
közös természeti örökségünk védelme és megőrzése pedig mindannyiunk feladata.
A projektről bővebben ITT OLVASHAT>>
*A 7/2020. (III.25.) AM rendelet szerint a Duna
1722-1728 fkm közti szakaszát.
Kapcsolódó helyek
A Duna
Nemzeti parkunk névadó folyama – a Volga után – Európa második legnagyobb folyóvize, jóllehet jelentőségében messze elsőséget élvez.
TovábbVizes élőhelyek fejlesztése a Táti-szigetcsoport térségében (KEHOP-4.1.0-15-2016-00008)
Időszak: 2016.03.01 - 2022.09.30
Megvalósult
A Dunai-szigetek élővilága az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott. Az árhullámok elmaradása vagy egyre szeszélyesebb érkezése, a folyamszabályozás hatásai és a hagyományos gazdálkodási módok megszűnése az élővilág sokféleségének és számos védett faj egyedszámának csökkenését eredményezte. Ezeknek a folyamatoknak a megállítása tette indokolttá az elvégzett beavatkozásokat. A KEHOP 4.1.0 pályázat teljes támogatási összege: 479.897.600.-Ft.
Tovább