Ültessünk fát! De hogyan?
Megjelenés: 2019.09.18
A faültetési programok ismét reneszánszukat élik. Ültessünk ezret, tízezret, százezret, sőt egymilliót vagy inkább tízmilliót! – licitálják egymást túl a felhívások. Ezek nagyon jól és egyszerűen hangzanak, de az ördög – mint mindig – itt is a részletekben bújik meg.
Először is hova ültessünk?
Hazánkban
minden területnek van tulajdonosa. Ez lehet magánszemély, önkormányzat, az
állam, stb. Más területére természetesen csak a tulajdonos beleegyezésével
ültethetünk. Ültessünk közterületre, hisz az mindenkié! – halljuk gyakran. A
közterületeknek is van tulajdonosa, az illetékes önkormányzathoz tartoznak és
minden nemű beavatkozáshoz (így faültetés, cserjék telepítése, virágágyak
létrehozása, stb.) az önkormányzat engedélye szükséges. Ráadásul nem is biztos,
hogy az ott lakók is ugyanazt szeretnék, mint mi. A közterületen belül pedig
hová? Itt vezetékek mennek a földben, ott a levegőben, az épületektől is
tartani kell a távolságot. Másutt a fa lombkoronája nem lóghat bele az út- vagy
járdaszelvénybe, nem korlátozhatja az útkereszteződésekben, veszélyes
kanyarokban a belátást, stb. Összességében gyakran nem is olyan egyszerű az
ültetendő fák helyét megtalálni!
Ültessünk saját területre?
Ez is lehet
megoldás, de itt is figyelembe kell venni a telekhatárokat, ugyanis annak a
szélére nem ültethetünk akármit. A terebélyessé növő fákat például onnan
legalább 5 méter távolságra kell ültetni. Vegyük azonban figyelembe, hogy
ezeket a szabályokat az önkormányzatok saját hatáskörben módosíthatják!
Ha sikerült kiválasztani, engedélyeztetni,
stb. a területet, felmerül a következő kérdés: na de mit? Közterületekre
például az ide vonatkozó jogszabály alapján nem ültethetünk özönnövényeket,
melyek agresszív, nehezen kezelhető terjedésükkel később sok és költséges(!)
problémát okozhatnak. Ilyen például a mirigyes bálványfa, a zöld juhar, a kései
meggy, az amerikai kőris, vagy a fehér akác (bizonyos kertészeti fajták
ültetése engedélyezhető). A különféle „csodafákkal” kapcsolatban is érdemes a
realitás talaján állni és átlátni a marketing fogásokon…
Lehetőség szerint inkább őshonos, az adott
környezeti viszonyokat jól tűrő és viszonylag gyorsan növő fafajokat ültessünk.
Városokba például kislevelű hársat (lehetőleg ne a parkolók mellé), korai
juhart, tatárjuhart, magas vagy virágos kőrist, (porzós) fehér nyárat, stb. A
legjobb ha szakemberhez fordulunk, aki a helyi viszonyokat, igényeket,
lehetőségeket mérlegelve ad majd tanácsot.
A fa ültetésével azonban nem ért véget a
történet!
A fát gondozni kell! Számos példát találunk arra, hogy a nagy
publicitással elültetett fák, fasorok később a gondozás hiánya miatt nem
maradnak meg, kiszáradnak. Így tulajdonképpen ültettünk is fát, meg nem is…
Összegezve: a fák ültetése alapvetően jó
dolog, de ezt kellő körültekintéssel és felelősséggel kell végezni!
Dr. Riezing Norbert