Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Oázis a sivatagban

Megjelenés: 2019.03.13

Egy paradicsomi menedék a Felső-Tápióban.

Tombol az aszály, az elmúlt fél évben az átlagos csapadékmennyiség alig fele hullott, a Tápió-vidék vizes élőhelyeinek többsége is szárazon árválkodik. Ha azonban kilátogatunk a Felső-Tápiót kísérő vadregényes rétekre, kisebb-nagyobb vízállások csillogására kapjuk fel a fejünket. Csak ámulunk és bámulunk, hogy míg máshol szárazságtól sárga, fakó a táj, itt minden üde zöld és kék színben pompázik. Hogyan lehetséges ez? Mi lehet az oka ennek a kisebb csodának?

Csak le kell sétálnunk a patak partjára és gyorsan rájövünk a titok nyitjára. Az ország más részeihez hasonlóan itt is tanyát vertek az eurázsiai hódok, melyek gyorsan építettek is 3-4 keresztgátat a vízfolyás mesterséges medrében. Ennek köszönhetően a korábban jócskán a terepszint alatt futó patak vízszintje megemelkedett, ami jótékony hatással volt a környező rétek talajvízháztartására is. Olyannyira, hogy a mélyen fekvő éraljak, zsombékosok, sőt a már több évtizede kiszáradt égerligetek is újra víz alá kerültek.

A mostani kedvező összképhez azonban kellett egy majd tíz évvel ezelőtti emberi beavatkozás is, amelynek keretében a terület magántulajdonosa leirtotta a gyorsan terjedő, tájidegen fafajokból álló „dzsungelt”. Ennek, illetve az azóta zajló rendszeres szarvasmarha legeltetésnek köszönhetően közel 40 hektáron állt helyre az eredeti mocsár- és lápréti növényzet. Így újra erőre kapott számos olyan ritka és védett faj állománya, mit a mocsári kosbor, vagy a vérfű hangyaboglárka. Ami pedig ilyenkor, kora tavasszal feltűnő, az a sekély vízben gázoló nagy kócsagok látványa, melyek a felmelegedő vizekben lassan megszólaló vöröshasú unkákra vadásznak. Egy biztos, a vízhez kötődő élővilág itt megtalálja a számítását, de a legelő állatok is sokáig találnak majd maguknak friss füvet…..

Vidra Tamás
tájegységvezető

Kapcsolódó helyek

Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet

A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. Meredek löszdombok, sivatagot idéző homokbuckák, az Alföld ősi arculatát felidéző mocsarak várják az ide látogató vendéget. Ehhez a Tápió-mente gazdag néprajzi hagyományai és az itt élők hamisítatlan vidéki vendégszeretete párosul. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júniusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és kilenc kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez, utóbbiak csak engedéllyel, szakvezető irányításával tekinthetők meg.

Tovább