Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Élő fosszília a Táti-szigeten

Megjelenés: 2020.04.15

<h4><span style="font-size: 14pt;"><strong><span style="color: #3598db; font-family: georgia, palatino, serif;">Leg&uacute;jabb term&eacute;szetv&eacute;delmi ter&uuml;let&uuml;nk&ouml;n apr&oacute;, de ann&aacute;l ősibb &eacute;lől&eacute;nyek jelentek meg.</span></strong></span></h4>

A nemrégiben védetté nyilvánított Táti-szigetcsoporton a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2017-ben olyan műtárgyakat épített, amelyek javítják a szigetek vízforgalmát és vízellátását. A beruházással érintett réten, amelyet 2020-ban a késő téli időszakában elöntött a Duna, apró, kevéssé ismert, ám igen érdekes formájú vízi lények jelentek meg: tavaszi pajzsosrákok (Lepidurus apus). A tavaszi pajzsosrák és közeli rokona a nyári pajzsosrák (Triops cancriformis) több mint 250-300 millió éve változatlan formában maradt fenn, így a legősibb fajok közé tartoznak. Élő fosszíliáknak is szokták nevezni ezeket az állatkákat, ami nem túlzás, hiszen a dinoszauruszokkal egy időben már a mai formájukban léteztek.

Szaporodásuk sem mindennapi. Egyivarú és kétivarú nemzedékek váltják egymást. A kétivarú nemzedék ivarosan szaporodik, így biztosítja az állományon belüli változatosságot, míg az egyivarú –  nőstény egyedekből álló – nemzedék szűznemzéssel hozza létre utódait, úgynevezett tartós petéket rak le a talajra. A peték fejlődésükhöz igénylik a kiszáradást, sőt akár több évtizedet is kibírnak víz nélkül és még erősebb fagyban sem károsodnak. A kisrákok az áradás és a megfelelő hőmérséklet hatására fejlődnek ki a petéből és igen gyorsan nőnek. A tavaszi pajzsosrák 6-7, míg a nyári pajzsosrák akár 10 cm-nél nagyobb testhosszúságot is elérhet. Az állat számos levélláb-párjának jellegzetes hullámzó mozgásával viszonylag gyorsan tud úszni, így hatékony ragadozó, de a növényi táplálékot is elfogyasztja. A pajzsosrákok az időszakos vizek lakói, ahol a nedves és a száraz időszak váltja egymást, így nem hosszú életűek. Sikeres fennmaradásukhoz az kell, hogy még az élőhely kiszáradása előtt petét tudjanak rakni. Az éghajat változása, az ember egyre növekvő területigénye, illetve a vegyszerek élővízbe jutása miatt egyre kevesebb ilyen élőhely marad zavartalanul, így e két faj – bár törvény nem védi őket – sérülékenynek mondható.

 

Dr. Tóth Balázs

hidroökológiai referens, DINPI

 

Vizes élőhelyek fejlesztése a Táti-szigetcsoport térségében (KEHOP-4.1.0-15-2016-00008)

Időszak: 2016.03.01 - 2022.09.30

Megvalósult

A Dunai-szigetek élővilága az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott. Az árhullámok elmaradása vagy egyre szeszélyesebb érkezése, a folyamszabályozás hatásai és a hagyományos gazdálkodási módok megszűnése az élővilág sokféleségének és számos védett faj egyedszámának csökkenését eredményezte. Ezeknek a folyamatoknak a megállítása tette indokolttá az elvégzett beavatkozásokat. A KEHOP 4.1.0 pályázat teljes támogatási összege: 479.897.600.-Ft.

Tovább