Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Divatos virágpompa

Megjelenés: 2023.05.25

<p><strong><span style="color: #be3455;">Az Év színe a Sas-hegyen.</span></strong></p>

2000-től kezdődően a világ egyik legnagyobb festékgyártója minden évben megválasztja az év színét. A választott szín decemberben kerül kihirdetésre, addig sejtelmes információk keringenek róla. A nyertes szín fontos szerepet játszik a következő év lakberendezési és divat trendjeiben.

Hogy mi köze ennek a Sas-hegyhez?

Sziklagyepünk most van teljes virágpompájában, és számos növényünk az év színében, vagy annak árnyalataiban virít. Azaz nagyon divatosak!

És hogy mi is ez a szín?

Az év színe a VIVA MAGENTA 18-1750 kóddal jelölt szín, melyet a természet inspirált.

A színcsalád képviselői a Sas-hegyről:

Tornyos vitézvirág

Az orchideák többségéhez hasonlóan ikergumói vannak, melyek kissé megnyúltak és szoros kapcsolatban állnak az őket tápláló gombákkal. A gumók közül az egyik az éppen virágzó növény rendelkezésére áll, ezért ez fokozatosan el is sorvad, míg a másik – a leánygumó – a következő évi virágzásra tárolja a tápanyagokat, így az erőteljesebb.

A kosborok ikergumóiról régebben gyógyhatást feltételeztek, így gyűjtötték és porították őket vagy éppen borban áztatták. A kosbor név is innen eredhet, Molnár V. Attila így ír erről egy korábbi tanulmányában: A görögök az orchideák ikergumóit borban áztatták. Az ókori római enciklopédista, idősebb Plinius (23–79) azt írta a kosborról: „már akkor is szerelmi ingert érez az ember, ha gyökerét a kezébe fogja, még inkább, ha savanykás borban megissza. Renyhébb kosoknak és bakoknak is ad­ják italukban.” Mindez magyarázat lehet a nemzetség máig használatos, de elhomályosult értelmű magyar nevére (a kosborra) is.

Bíboros kosbor

A kosborfélék családjába tartozó, nemzetségének egyik legtermetesebbre növő (30-60 cm) hazai védett faja a bíboros kosbor (Orchis purpurea), mely a Középhegységekben általánosan elterjedt, de az Alföldön igen ritka.

Elsősorban erdei faj, akár az állandó árnyékolást is kibírja, ugyanakkor melegkedvelő növény is, ezért a nyíltabb ligetes erdőkben, bokorerdőkben, erdőszéleken, erdei utak mentén képes legjobban fejlődni. Magyarországon előnyben részesíti a száraz tölgyeseket, karsztbokorerdőket.

Csabaíre vérfű

Attila király fia, Csaba királyfi, atyja halála után testvéreivel trónviszályba keveredett, a nép egymás ellen háborúzott. A csatában tizenötezer katona sebesült meg. A sebek gyógyítására alkalmas növényre Csaba királyfi bukkant rá. A gyógyító növényt a monda nyomán csabaírének (S. minor) nevezzük.

Kakukkfű

Már az ókorban is használták – számos más illatos fűszernövényhez hasonlóan – húsok tartósítására. A középkorban a kakukkfüvet az erővel és a bátorsággal azonosították, a keresztes hadjáratok idején a hölgyek kakukkfű ágakat és méheket hímeztek a lovagjaik ruhájára és zászlóikra, hogy a csatában bátrabbak legyenek.

A növény gyógyhatása is régóta ismert: a rómaiak köhögéscsillapítóként és emésztésserkentőként használták. A járványok idején pedig a fertőzések terjedésének megakadályozására alkalmazták. A növény tudományos népszerűségét mutatja az is, hogy az anatómusok által felfedezett csecsemőmirigy (thymus) a kakukkfű virágjához hasonló alakja miatt kapta a nevét.

Napjaink a kakukkfüvet külsőleg sebek fertőtlenítésére, belsőleg emésztési gondok és idegesség ellen, köptető, görcsoldó és antibakteriális hatása miatt pedig torokfájás- és köhögéscsillapítóként ajánlják.

Magyar szegfű

Vadon termű szegfűfajaink közül a magyar szegfű igazi sikertörténet lehetne: bennszülött, csak a Kárpát-medencében előforduló, hazánkban sokfelé elterjedt faj, virágai szépek, hónapokon keresztül virít, termőhelyi szempontból viszonylag igénytelen, képes gyorsan terjedni és szaporodni, akár bolygatott élőhelyeken is.

Magvasodró

Ritka pionírnövényeink egyike. Egynyári, virágait május-július között csodálhatjuk meg.

Írta: Vatai Anna, Batki Dalma