Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

A01, a hazatért kígyászölyv fióka

Megjelenés: 2017.06.15

Turny Zoltán madarász beszámolója egy rég nem látott vendégünkről...

A kígyászölyvek ez idáig hazánkban a keveset kutatott fajok közé tartoztak. E kifejezetten hüllők fogyasztására specializálódott madár életmódja rendkívül rejtett. Keveset és igen nagy magasságokban mozog, észlelésük még szakembereknek számára is nehéz. A faj védelme érdekében meg kell ismernünk annak szokásait, melyeket alapos megfigyelések mellett színes gyűrűk használatával is igyekszünk elősegíteni.

A színes gyűrűs jelölések 2013-ban kezdődtek meg hazánkban, a korábban csak igen közelről leolvasható ornitológiai gyűrűk használata mellett. A módszer előnye, hogy a madarak megfogása nélkül is lehetséges azonosításuk.

2013-ban a DINPI fővároshoz közeli területén jelöltünk egy fiókát –zempléni kollégáink segítségével– az első színes gyűrűk egyikével. A madár a megtisztelő első számú „A01” jelzést kapta. A gyűrűzés pillanatában csak reméltük, hogy valaha viszont látjuk. A kígyászölyvek vonulók, az afrikai Száhel-övezetben töltik a telet. A vonulásuk során számtalan veszély, illegális vadászat, szélerőműpark, vagy megszűnő táplálkozó területek csökkentik túlélési esélyüket. Az eltelt időszakban mindenki kíváncsian várta, a szakirodalom szerint 3-4 éves korukban kikelési helyük közelébe visszatérő példányokat.

2016 őszén kaptunk egy hírt, hogy az ország másik felében a Bükki Nemzeti Park Borsodi-mezőségi területén terepmadarászok egy nyáron készült kígyászölyv fotóját vizsgálva egy színes gyűrűt fedeztek fel a madár lábán. A kép elég sötét volt, de alaposabb elemzése után végül az A01-es kódot azonosították. Így három év múlva végre előkerült éppen és egészségesen az egykori fióka. Kora alapján 2017-ben lassan területet foglal magának és párba áll. Reméljük, még sokszor előkerül egészségesen, kíváncsian várjuk, hogy hol.

Turny Zoltán

Kapcsolódó helyek

Budai Tájvédelmi Körzet

A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a természetes élőhelyek egyre gyorsuló pusztulása, nemcsak az élővilágot, de a folyamatot gerjesztő lakosság testi és lelki egészségét egyaránt veszélyeztetni kezdte. Így 1978-ban létrejött, a Budai-hegység nagy részének jogi védelmét biztosító, 10528 hektár területű Budai Tájvédelmi Körzet. Igaz, a budai térségben kisebb-nagyobb területeket már a korábbi években védetté nyilvánítottak, de a terület átfogó védelme csak ekkor valósult meg.

Tovább