A nagykátai „szikibaglyok” átvették a vezetést!
Megjelenés: 2020.11.02
<p><span style="color: #34495e;"><strong>Természetesen nem egy kétbalkezesekből álló amerikai futballcsapatról, hanem egy igen ritka, egész Európában veszélyeztetett éjjeli lepkefajról van szó. </strong></span></p>
Ő a nagy szikibagoly, ami a magyarországi füves élőhelyek ősszel repülő, nagytermetű, gyönyörű színekben pompázó lepkéje. Elterjedésének gátat szab, hogy hernyói igencsak finnyásak, hiszen egyetlen növényfajhoz ragaszkodnak, mégpedig a kaporhoz hasonló, akár két méteresre is megnövő sziki kocsordhoz.
Amikor a többi lepkefaj zöme már befejezte repülését, akkor jön el a szikibaglyok ideje. Szeptember végén az egyre hűvösebb éjszakákra fittyet hányva a frissen kikelt, akár 5-6 centiméteresre is megnövő szikibaglyok felmásznak a kocsordok szárára, így készülődve a párosodásra.
Ebben az évben az sötétségbe burkolózó nagykátai pusztán a szikibaglyok rajzásánál csupán egy valami volt feltűnőbb, mégpedig a lepkekutatók kézi lámpáinak fénye. Idén négy hazai nemzeti park igazgatóság mintegy tucatnyi kutatója igyekezett minél több, a növényekre kiülő szikibaglyot megtalálni a lámpák „bűvkörében”, hogy aztán a későbbi vizsgálatok szempontjából fontos egyedi jelöléssel lássák el őket. Utóbbi nem volt más, mint egy alkoholos filctollal a lepkék szárnyára felrajzolt ártalmatlan szám.
Vissza is jutottunk rövid cikkünk címéhez, ugyanis az utolsó megjelölt nagy szikibagoly lepke szárnyára kereken a 100-as szám került. Ez pedig azt jelenti, hogy kicsiny hazánkban egy éjszaka alatt egy élőhelyen még sosem találtak és jelöltek ilyen nagyszámú egyedet ebből a fokozottan védett fajból. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Tápió-vidék igazi „szikibagoly nagyhatalom”!
A vizsgálatokban a következő Igazgatóságok munkatársai vettek részt: Bükki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park
Vidra Tamás, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Kapcsolódó helyek
Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet
A Pest vármegye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. Meredek löszdombok, sivatagot idéző homokbuckák, az Alföld ősi arculatát felidéző mocsarak várják az ide látogató vendéget. Ehhez a Tápió-mente gazdag néprajzi hagyományai és az itt élők hamisítatlan vidéki vendégszeretete párosul. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júniusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és kilenc kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez, utóbbiak csak engedéllyel, szakvezető irányításával tekinthetők meg.
Tovább