Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet
A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. Meredek löszdombok, sivatagot idéző homokbuckák, az Alföld ősi arculatát felidéző mocsarak várják az ide látogató vendéget. Ehhez a Tápió-mente gazdag néprajzi hagyományai és az itt élők hamisítatlan vidéki vendégszeretete párosul. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júniusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és kilenc kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez, utóbbiak csak engedéllyel, szakvezető irányításával tekinthetők meg.
Természeti értékek
Nyík-rét, I-II-es tározó (Nagy-nádas)
A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta
között terül el. A Hajta-patak táplálta mocsarak (Nagy-nádas, Nyík-réti-mocsár,
Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és
táplálkozóhelyet. Olyan fajok költenek itt, mint fokozottan védett vörösgém, bölömbika és cigányréce, vagy az országosan
ritka fülemülesitke. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek,
mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez. A
fátyolos nőszirom egyik legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető
tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs
jelzik a vidék háborítatlanságát. A vízrendezési munkálatokat szerencsésen
átvészelő, romantikusan kanyargó Öreg-Hajta-patak bizonyos szakaszai fokozott
védettséget kaptak. Ehhez a területhez kötődik az
utóbbi évek egyik legnagyobb zoológia felfedezése, a jégkorszaki reliktum
fajnak tekintett elevenszülő gyík előkerülése.
Felső-Tápió völgye
A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a
második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a Tápió-vidék
egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a Tápiószecsői-halastó. Itt a sok vízimadárfajon túl még
gyakorinak mondható a mocsári teknős, de rendszeresen láthatjuk a vidrák nyomait is. A tóparton
idős tölgyesek húzódnak, ahol hazánk legnagyobb
ragadozó madara, a rétisas költ. Az egyik közeli lápréten keskeny- és
széleslevelű gyapjúsások fehér tengerében gyönyörködhetünk. Mindezek ellenére a
részegység legnagyobb értéke a kiváló vízminőségű Felső-Tápió gazdag
halállománya. Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík,
illetve a csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, vörös könyves lápi póc. A
láprétek és bokorfűzesek övezte patakparttól távolodva meredek homokbuckákra
érkezünk, ahol számos védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki
árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nőszirom. Értékeire való
tekintettel ezek a területek (Cseh-domb,
Gicei-hegy) fokozott védettséget élveznek. A hosszan elnyúló részegység
D-i végében található Erdőszőlősi-legelő a Tápió-vidéke egyik utolsó homoki
legelője, ahol szalakótákat figyelhetünk meg, míg
éjszaka a füleskuvik sajátos hangját hallhatjuk.
Nagy-rét és patakvölgyek
A Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el a
Tájvédelmi Körzet egyik leghangulatosabb részegysége. A Gombai- és Úri-
patakok löszvölgyeit gyönyörű mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik, ahol május végén a mocsári kosborok és fátyolos nőszirmok
virágzása kelt feltűnést. Néhány éve itt került elő hazánk egyik ritka
egyenesszárnyúja, a fokozottan védett magyar tarsza. A völgylejtők
fajgazdag löszgyepjeiben olyan ritka növények tenyésznek, mint a szennyes ínfű,
górhabszegfű, magyar zergevirág. A meredek löszfalakban sok helyen fészkel a
trópusi színekben pompázó fokozottan védett gyurgyalag. A Tápióság és
Tápióbicske között elhelyezkedő Nagy-réten nedvesebb években költ a fokozottan védett haris. A láprétek és a kiemelkedő
homokhátak átmeneti zónájában egy kicsiny, de annál mutatósabb orchidea, a
pókbangó tenyészik, míg a mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok, mocsári lednekek virágoznak. A
terület rovarvilágának jellegzetes képviselői a boglárkalepkék, köztük a
gyakorinak mondható nagy tűzlepke és vérfű hangyaboglárka, illetve az
üvegszárnyú lepkékhez tartozó, mocsári kutyatejhez kötődő magyar szitkár.
A tájvédelmi körzet többi része kis kiterjedésű, ám nem kevésbé értékes
élőhelyeket foglal magában.
Egreskátai Sós-tavak
Nagykáta határában, Egreskátán egy nyílt homoki tölgyessel borított lapos
bucka körül szikes tómedrek (Sóstavak), nagyobb nádasok, kiterjed legelők
helyezkednek el. Az öreg fák odvaiban több párban költ a kék tollú szalakóta. A vizes élőhelyek 2012-ben megvalósult
élőhely-rekonstrukciójának köszönhetően látványosan stabilizálódtak a
vízszintek, amelyek eredményeként igazi vízimadár-paradicsommá vált a terület.
Az egyik mocsár (Bata-tó) már évek óta otthonául szolgál egy vegyes
gémtelepnek, ahol nagy és kis kócsagok, bakcsók, illetve kanalas gémek
költenek. A nyár elejéig kitartó sekély vízállásokon egyes években fattyúszerkők
kolóniája figyelhető meg, melyekhez feketenyakú vöcskök társulnak. A Sós-tavak
szomszédságában, de egy lakott tanyákkal tarkított homokháttal elválasztva
terül el a környék legnagyobb tómedre, a Fehér-tó.
Neve ma már kissé becsapós, hiszen csak az igazán csapadékos években telik meg
vízzel, akkor viszont hűen tükrözi a 60-70 évvel ezelőtti természetközeli
állapotokat.
Székesrekeszi-legelő
Szentmártonkáta határában, a Bíbicfészeki-ág két oldalán helyezkedik el a
Székesrekeszi-legelő, ahol a Tápió-vidék talán legszebb
vakszikes területét találjuk. A pozsgás zsázsás, bárányparéjos kopár
szikesekből kiemelkedő hátakon, sok helyen láthatjuk a májustól virágzó,
pillangósvirágúak közé tartozó érdes csüdfüvek csoportjait. Rovarvilágának
értékes képviselője az alfaji szinten bennszülött sziki ürömbagoly lepke. A
környéken költő ragadozó madarak - vörös- és kékvércsék, kabasólymok,
egerészölyvek – egyik kedvelt táplálkozó területe a legelő.
Gyulai-erdő
Szintén Szentmártonkáta határában kereshetjük fel a Tájvédelmi Körzet
legkisebb, ám bizonyos szempontból legkülönlegesebb részét, a csupán néhány
hektáros Gyulai-erdőt. A mellette elhelyezkedő kicsiny tó hatására hűvös
mikroklíma jellemzi. Ennek köszönhetően az erdőt alkotó kocsányos tölgyek
között megbújik néhány idős bükk is, az aljnövényzetben pedig nagy foltokat
alkot az inkább hegyvidékről ismert szagos müge. Mivel a területen nem zajlik
erdőgazdálkodás, nagy mennyiségű korhadt és holtfa jellemzi az erdőt. Az ilyen
élőhelyeket kedvel számos, vidékünkön ritka rovarfaj, mint amilyen a nagy szarvasbogár,
nagy hőscincér, vagy a kevéssé ismert laposorrú ormányos.
Rekettyés
Farmostól nem messze, az Ős-Zagyva egykori medrében terül el a Rekettyés láprétje, mely mind botanikai, mind zoológia
szempontból sok érdekességet tartogat. Nyár
elején a szibériai nőszirmok, míg nyár végétől a buglyos szegfüvek és
kornistárnicsok foltjai gyönyörködtetik a szemet. Az elmúlt évek lepkészeti
felmérései számos ritkaság előfordulását tárták fel. A molylepkék tekintetében
számos, hazánk faunájára nézve új faj leírása történt meg itt, ilyen például a
vérfű-fúrómoly. Nappali lepkék közül ki kell emelni a gyakori vérfű
hangyaboglárkát és a jóval ritkább szürkés hangyaboglárkát.
Gulya-gyep
A Tápiógyörgyétől délre, az Egyesült-Tápió két partján elterülő legelő a
Tápió-vidék utolsó nyílt ártere. A Tiszán levonuló árvizek idején a
visszaduzzadó Zagyva következtében a Tápió vizei feltorlódnak és közel 300
hektáron elárasztják a Gulya-gyepet. Hamisítatlan vadvízország jön létre, mely
kedvező esetekben hónapokig fennmarad. Ennek leginkább a vízimadarak örülnek. Récék,
szerkők, parti madarak sokasága népesíti be ilyenkor a területet.
Különlegességnek számít a fehérszárnyú szerkők alkalmi költése, vagy a nagyszámú,
akár 40-50 párban fészkelő nagy godák megjelenése. Növényvilágából a sok ezer
tő, csak a Kárpát-medencében előforduló kisfészkű aszatot lehet kiemelni.
Hasonlóan a Gulya-gyephez, már inkább tiszántúli vonásokat mutat a szomszédos
Jász-Nagykun-Szolnok megyében elterülő Újszászi-legelő,
amelyre viszont már a szárazabb szikes növénytársulások jellemzőek. Itt a
legelőt színező ezüstfákon kékvércsék költenek, míg a magasabb hátakon egy
kisebb ürgekolónia él.
A TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN ZAJLÓ SZAKMAI MUNKA
A magántulajdonba került védett természeti területek Magyar Állam
javára történő visszavásárlása során az elmúlt két évtizedben mintegy 2500
hektár, döntően gyep és nádas művelési ágú termőföld került természetvédelmi
vagyonkezelésébe a Tápió-vidéken. Ennek felén Igazgatóságunk maga gazdálkodik. 2003-ban
került átadásra a 31-es főút mellett elhelyezkedő Egreskátai-major, amely a
nagykátai védett gyepeken legelő, százas magyar szürke marha gulya téli
szállásaként működik. Jelentős a helyi gazdálkodóknak haszonbérbe adott
területek nagysága is. Kéttucatnyi helyi gazda számára jelent segítséget az
Igazgatóságtól bérelt kisebb-nagyobb gyepterület, így biztosítva számukra akár
hosszabb távra is a legelő-, és kaszálóterületeket. Ennek köszönhetően a
legeltetéses állattartás gyakorlatilag újjáéledt a Tápió-vidéken, sőt ma már
nem számít ritkaságnak a több százas gulyák, nyájak látványa sem.
Hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, melynek fontos
feltétele volt az ún. Natura 2000 területek kijelölése. Ezek olyan gazdag
természetes élővilággal rendelkező területi lehatárolások, amelyek hűen
tükrözik a Kárpát-medence, mint különálló életföldrajzi régió sajátos
természeti viszonyait. Kijelölésük alapját az előzetesen meghatározott jelölő
élőhelyek (ilyenek például a felénk is gyakori pannon szikes sztyeppék és
mocsarak), illetve jelölő növény- és állatfajok (pl. a Tápió-vidéken is ritka
lápi szitakötő) előfordulásai képezték. A hosszas egyeztetések után kijelölt öt
Natura 2000 terület gerincét a tájvédelmi körzet részeként már védettséget
élvező élőhelyek jelentik, de több helyen teljesen új, korábban nem ismert
értékes területek is a hálózat részévé váltak. Ilyenek a Tóalmás határában
elterülő Boldogkáta-puszta rendkívül fajgazdag homoki sztyepprétjei, vagy a
tápiószecsői Égeres-legelő értékes nyílt homokpusztagyepjei. Ezek megóvása a
Natura 2000 hálózat nélkül ma már elképzelhetetlen.
Az 1996-ban életbe lépett természetvédelmi törvény egy további
sajátos védelmi kategóriát is megalkotott. Ezek az ún. ex lege, tehát a törvény
erejénél fogva védett természeti területek és természeti emlékek. Ezek közül a
Tápió-vidéken jelentősebb területi kiterjedéssel a szikes tavak, lápok és
földvárak rendelkeznek. A tájvédelmi körzet megalakulásával intenzívebbé váló
kutatások fontos célterületeivé váltak az ex lege értékek. Szikes tavakkal
egyrészt Nagykáta határában, másrészt Tápiógyörgye és Újszilvás között
találkozhatunk. Élőviláguk igen különleges, melyek közül leglátványosabb a
különböző vízi- és partimadarak (pl. gólyatöcs) megjelenése A lápok között is
találunk érdekességeket, mint amilyen a Kóka és Dány között húzódó Dánysári-rét
égeres mocsárerdeje. Itt találjuk az igazi lápi növények (hármaslevelű vidrafű,
lápi csalán stb.) utolsó, kicsiny állományait. A bronzkori földvárak
maradványaira a Tápió-vidék nyugati részén húzódó löszdombok meredek lejtőin
akadhatunk rá. Ezek azonban nem csak kultúrtörténeti, hanem természetvédelmi
szempontból is nagy értéket képviselnek. Jó példa erre a tápiósági Földvár,
ahol Magyarország egyik ritka lösznövényének, a szennyes ínfűnek került elő
jelentős populációja.
A tájvédelmi körzet működésének vannak alapvető személyi és tárgyi
feltételei. 1998-ban egy, míg 2001-től már két fő hivatásos állami
természetvédelmi őr lát el szolgálatot a Tápió-vidéken. Munkájukat egy iroda
segíti Nagykátán, ahol rendelkezésre állnak azok a technikai eszközök, amelyek
szükségesek a mindenkori feladatellátáshoz (számítógépek, szolgálati terepjáró,
távcsövek, GPS stb.). Bár 2005-től a Nemzeti Park Igazgatóságok nem látnak el
közvetlen hatósági feladatokat, mégis tevékenységük jelentős részét teszi ki a
Kormányhivatalok hatósági eljárásaiban való szakértői részvétel. Különösen
fontos a védett természeti területeken zajló mezőgazdasági tevékenységekhez
kiadott hatósági engedélyek (kaszálás, legeltetés, nádaratás) terepi
ellenőrzése. A júniusban meginduló kaszálások során az Igazgatóság
természetvédelmi őrei közel 80 gazdával egyeztetnek a helyszínen a munkálatok
során betartandó természetvédelmi szabályokról: milyen szélesek legyenek a
visszahagyott búvósávok, használják-e a jogszabályban előírt vadriasztó láncot,
kikerülik-e a munkagépekkel a felázott, süppedős részeket stb. Ezen kívül a
természetvédelmi őrszolgálat tagjai tartják a közvetlen kapcsolatot a védett
területen működő vadásztársaságokkal, horgászegyesületekkel, állami és magán
erdőgazdálkodókkal is. Számos olyan probléma adódik, amelyet csak közösen, az
érintettek együttműködésében lehet megoldani. Ilyen az utóbbi időben megnőtt
vaddisznóállomány visszaszorítása, valamint a rapsicok és fatolvajok elleni
közös fellépés.
A DINPI fontos szerepet tölt be a térségi környezeti
nevelési programok szervezésében, lebonyolításában is, szoros együttműködésben
a Tápió-vidék két meghatározó civil szervezetével, a Tápió Közalapítvánnyal és
az MME helyi csoportjával. A tájvédelmi körzet munkatársai előzetes
bejelentkezés alapján szívesen tartanak terepi szakvezetéseket éppúgy, mint
szakmai előadásokat. Utóbbi állandó kísérője egy 40 fotóból és 6 Roll-up-ból
álló vándorkiállítás, mely szép keresztmetszetét adja a Tápió-vidéki
élővilágnak. Fontos infrastrukturális hátteret ad az a közel tucatnyi
természetvédelmi, természetismereti tanösvény is, amelyek tervezésében,
kivitelezésében a DINPI szintén meghatározó szerepet játszott. Ezek közül
legidősebb az 1999-ben átadott farmosi Sóvirág, míg legfiatalabb az alig három
esztendős tápiószecsői Ürgés tanösvény. Vannak azonban olyan előre
meghirdetett, garantált programok is, amelyek az elmúlt években még nagyobb
népszerűségre tettek szert. Ezek közül kiemelkedik a február végén induló és
5-6 hétig tartó farmosi békamentő akció, amelyre ezernél is több látogató
érkezik évente. Hasonló időtartamú a Farmosi Madárvártán zajló nyári tábor,
mely napjainkra az egyik legjelentősebb madárgyűrűző bázissá nőtte ki magát az
országban. A természetvédelmi témában kiadott számos kiadvány közül kiemelkedik
a 2012-ben megjelent „Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken” című
tanulmánykötet, mely 650 oldalon enged betekintést a térségben zajló
természetvédelmi munkába.
Részletek:
- Cím: 2760 Nagykáta, Egreskátai út 11/A
- Kapcsolattartó: Vidra Tamás
- E-mail: tapio@dinpi.hu
- Telefon: +36 30 663 4650
Kapcsolódó programok
Mezítláb a Felső-Tápióban
Hódrágta fák, szitakötők tánca, sekély, akár kilométeren keresztül gázolható szakaszok. Résztvevőink a saját szemükkel láthatják a legeltetéssel történő területkezelés mindennapjait, és jótékony hatását egy patakszakasz természetszerűvé válásában.
TovábbGÓLYAVÁRÓ CSALÁDI NAP
ÚJRA FARMOSON! Békát mentünk, gólyát nézünk és közben sok-sok érdekes programmal várjuk az érdeklődőket.
Tovább
Madarásztúra a Jászkarajenői-halastavaknál
A Cegléd-Szolnok-Tiszakécske között fekvő szikes puszták legjelentősebb vizes élőhelyei között tartjuk számon a Jászkarajenői-halastavakat, melyek a tavaszi-őszi vonulási időszakban a madarak számára különösen fontos szerepet töltenek be.
TovábbHéricsek, cankók, unkák – barangolás a Monor-Irsai-dombság löszvölgyeiben
Föld Napjához kapcsolódóan Tápió-vidék nyugati részén húzódó löszvölgyeket barangoljuk be és csodáljuk meg a domboldalak tavaszi virágpompáját.
TovábbNőszirom túra a Nyík-réten
A Nagykátától keletre elterülő Nyík-rét a természeti csodák valóságos tárháza.
TovábbMadarásztúra a Jászkarajenői-halastavaknál
A Cegléd-Szolnok-Tiszakécske között fekvő szikes puszták legjelentősebb vizes élőhelyei között tartjuk számon a Jászkarajenői-halastavakat, melyek a tavaszi-őszi vonulási időszakban a madarak számára különösen fontos szerepet töltenek be.
TovábbKapcsolódó hírek
Megújult a Farmosi Madárvárta és az Egreskátai Major
Természetvédelmi fejlesztések és új bemutatóhely a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetben.
TovábbTisztítsuk meg az országot!
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által koordinált „Tisztítsuk meg az Országot!” projekt keretében, az elmúlt hónapban Igazgatóságunk működési területének számos pontján végeztünk hulladékmentesítést.
TovábbA nagykátai „szikibaglyok” átvették a vezetést!
Természetesen nem egy kétbalkezesekből álló amerikai futballcsapatról, hanem egy igen ritka, egész Európában veszélyeztetett éjjeli lepkefajról van szó.
TovábbVisszaadjuk a vizet a tájnak!
Igazgatóságunk nagy hangsúlyt fektet a vizes élőhelyek természeti állapotának javítására. Közel egy évtizede, hogy a Hajta-patak alsó szakaszának pest megyei oldalán vízpótlást szolgáló műszaki létesítményeket hoztunk létre a természetvédelmi területeken. A Jászberényi Hajta-mocsár akkor kényszerűen kimaradt, de most egy újabb pályázat (KEHOP-4.1.0-15-2016-00053) lehetőséget biztosít számunkra, hogy a jászsági oldalon is megvalósítsuk az elképzeléseinket.
TovábbIsmeretlen értékeink – az újszilvási héricses gyep
A Tápió-vidék messze földön híres fajgazdag, virágpompás rétjeiről, legelőiről, melyeken védett és fokozottan védett növényfajok tucatjai élnek.
TovábbIsmét szép lett!
A mintaértékű civil összefogás eredményeként ismét látogatható a farmosi Kékbegy tanösvényünk pallósora!
TovábbNYÁRI TÁBORAINK
Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!
TovábbMegszámoltuk a héricseket Farmoson!
Április második szombatján húszfős, vidám csapat gyűlt össze a Farmosi Madárvártán. Innen indult igazgatóságunk által meghirdetett héricsszámláló túra, melynek során a résztvevők a farmosi Nagy-nádast megkerülve ismerkedhettek meg a terület élővilágával.
TovábbTársadalmi összefogással a madárvédelemért!
2018 őszén indult egy civil kezdeményezés Fejér megyében, amely a gazdálkodókra fókuszálva a ragadózó madarak rágcsáló fogyasztás tevékenységére kívánja felhívni a figyelmet. A kezdeményezés Igazgatóságunk Kelet-Pest Megyei Természetvédelmi Tájegységében táptalajra lelt, és azt átvéve, továbbgondolva belevágtunk egy természetvédelmi akciósorozatba.
Tovább20 ÉV, 20 KÉPBEN, 2 HELYSZÍNEN
Tanösvény-átadóval, természetismereti játékokkal és a Tápió-vidék elmúlt 20 évének bemutatásával ünnepeltük a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 20 éves jubileumát.
A Tápióságon zajló rendezvényen részt vett Balczó Bertalan helyettes államtitkár is.
Élménybeszámoló a Békamentő Családi Napról
Idén második alkalommal került megrendezésre a Békamentő - Gólyaváró Családi Nap Farmoson. Németh András beszámolója.
TovábbKi korán kel, békára lel
A korábbi években március elején kezdődött Farmoson a békamentés, idén ezzel szemben van rá esély, hogy március első hétvégéjén elérjük a 10.000 megmentett ásóbékát. A szédületes kezdést nem kizárólag a korai tavasznak, hanem a sok csapadéknak is köszönhetjük.
TovábbKapcsolódó helyek
Hajta Természetismereti Túra
A Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek bemutatására 2003-ban a ''Hajta Természetismereti Túraútvonal'' elnevezésű ösvényt alakítottuk ki, amely - Magyarországon egyedülálló módon - három természetismereti tanösvényt is magában foglal. A mintegy 8 km-es kirándulás keretében szinte minden élőhellyel megismerkedhet a látogató, amely az Alföldre jellemző.
TovábbKapcsolódó termékek
CINCÉR-füzetek 7. Hajta természetismereti túra
A túra három tanösvényt is magában foglal. A Nőszirom tanösvény a homokbuckák és láprétek élővilágát, a Sóvirág tanösvény a szikesek különlegességeit, míg a Kékbegy tanösvény a nádasokat mutatja be. 2007, 28 oldal, A5.
TovábbFedezze fel a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetet!
A kiadvány a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet természeti és kulturális értékeit, program- és túraajánlatait mutatja be. 2008, 35 oldal, B5,
TovábbROSALIA 7. Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken
A Tápió-vidéken az elmúlt évtizedben megvalósult gyakorlati természetvédelmi munkák, valamint a térséget érintő botanikai és zoológiai kutatások eredményeinek bemutatására vállalkozik a Rosalia sorozat következő kötete.
2012, 656 oldal, B5,
kemény borító.
Mintás bögre
A Duna-Ipoly Nemzeti Park védett állatait és növényeit ábrázoló bögrék (hiúz, nagy tűzlepke, havasi cincér, barna ásóbéka, közönséges denevér, boglárka, védett fajok)
TovábbKapcsolódó szolgálatások
NYÁRI TÁBORAINK
Természetvédelmi és madárgyűrűző táboraink idén is várják a gyerekeket! Sok kaland és játék, élményekkel teli kirándulások a Természetben!
TovábbKihelyezhető kiállításanyag a Tápió-vidékről
Igazgatóságunk látványos vándorkiállítást hozott létre az érdeklődő iskolák, művelődési házak, könyvtárak számára „A Tápió-vidék csodálatos természete” címmel.
TovábbTápió-mente komplex élőhelyvédelmi infrastruktúra fejlesztése
Időszak: 2016.09.01 - 2022.12.31
Folyamatban
A jászberényi Hajta-mocsár területén a KEHOP pályázat keretében most lehetőség nyílik a vizes élőhelyek rehabilitációjára a patak időszakos visszaduzzasztásával.
TovábbVEKOP- 4.2.1-15-2016-00005 Pannon homoki élőhelyek fejlesztése
Időszak: 2016.05.02 - 2024.12.29
Folyamatban
A projekt elsődleges célja a mára erősen megfogyatkozott Pannon homoki gyepek és Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek állapotának javítása és kiterjedésének növelése.
TovábbVEKOP-4.2.1-15-2016-00006 A természet felfedezésének élményét nyújtó bemutatóhelyek fejlesztése Natura 2000 fajok és élőhelyek megismertetése érdekében, Budapest vonzáskörzetében – I. ütem
Időszak: 2016.01.01 - 2022.02.28
Megvalósult
A projekt keretében két természetvédelmi bemutatóhely fejlesztését tervezzük megvalósítani Budapest vonzáskörzetében. A meglévő épületek jelen állapotukban nem tudnak a természet felfedezés élményét nyújtó bemutatásnak megfelelő helyszínéül szolgálni, leromlott állapotuk miatt fejlesztésre szorulnak, illetve hiányoznak a szükséges infrastrukturális feltételek.
Tovább