Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Dinnyési-fertő TT

<p>A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet.</p>

Védettségét a jelenleg hatályos, a Dinnyési-fertő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 46/2007. (X. 18.) KvVM rendelet tartja fenn.

- Védetté nyilvánítás éve: 1966
- A védett terület kiterjedése: 529 hektár.
- A "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe" bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület).

A védett természeti értékek rövid jellemzése
 
A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát.
A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból.
Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő.
A Dinnyési-fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.

Részletek:

  • Kapcsolattartó: Kiss Péter
  • E-mail: kissp@dinpi.hu
  • Telefon: +36 30 663 4646
  • Nyitva tartás: Látogatással kapcsolatos információk: Fenyvesi László, +36 30 663 4630

Kapcsolódó programok

DINNYÉSI MADÁRKAVALKÁD

Ingyenes családi nap az EURÓPAI MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOK keretében. Vezetett túrák, madámegfigyelés- és gyűrűzés.

Tovább

Hogyan etethetjük a madarakat?

A madarak nagy részét valamilyen módon lehet etetni. A klasszikus madáretetőnek is sok változata van, de ezen a délelőttön egy rövid túrán valamennyi madáretetési módot sorra veszünk. Milyen madaraknak milyen bokrokat telepítsünk?

Tovább

Kapcsolódó hírek

Vízimadár paradicsom megújításának első lépcsője: a Dinnyési-fertő vizének leeresztése

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság uniós támogatással végzi a nevezetes vízimadár élőhelyként számon tartott Dinnyési Fertő élőhelyeinek és bemutatásának fejlesztését.  A  védett terület jobb vízellátásának és ezáltal kedvezőbb környezeti feltételeknek a biztosítása paradox módon csak a víz időszakos leeresztésével valósítható meg. A munkálatok nincsenek hatással a Velencei-tó vízellátására.

Tovább

A Madárdal tanösvény idei megfigyelései

Dinnyési-fertő madárvilágának bemutatása egy polgári természetőr tollából.

Tovább

Kapcsolódó helyek

Dinnyési-fertő

A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő és táplálkozóhelyet.

Tovább

Madárdal tanösvény

A 2010-ben létrehozott Madárdal tanösvény jeleként nádasaink ritka, féltett madarát, a csilingelő hangú barkóscinegét választottuk.

Tovább

Kapcsolódó termékek

CINCÉR-füzetek 10. Madárdal tanösvény - Dinnyés

A tanösvény három szakaszból áll. A „Tóparti túrát” kerékpárral ajánlatos bejárni, a „Szikes túrán” a szikes élővilága tárul elénk, a „Müller István túrán” a hagyományok és a természetvédelem együttélésére látunk szép példát. 2010, 32 oldal, A5.

Tovább

Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében

Időszak: 2016.09.01 - 2022.03.31

Megvalósult

A Mezőföld Fejér megyei területére a több évszázados tájhasználat következtében mára az intenzív mezőgazdasági – különösen szántóföldi – gazdálkodás nyomja rá a bélyegét. Ebben a környezetben természetvédelmi szempontból kiemelt szerepet kapnak a még fennmaradt vizes élőhelyek.

Tovább