Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Dinnyési-fertő TT

A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet.

- Védetté nyilvánítás éve: 1966
- A védett terület kiterjedése: 529 hektár. A teljes terület fokozottan védett.
- A "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe" bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület).

A védett természeti értékek rövid jellemzése
 
A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát.
A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból.
Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő.
A Dinnyési-fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.

Részletek:

  • Kapcsolattartó: Kiss Péter
  • E-mail: kissp@dinpi.hu
  • Telefon: +36 30 663 4646
  • Nyitva tartás: Látogatással kapcsolatos információk: Fenyvesi László, +36 30 663 4630

Kapcsolódó programok

Ragadozómadár gyűrűzés és madáretetés Dinnyésen

A környék ragadozó madarait próbáljuk megfogni és meggyűrűzni. Ebben az időszakban sok téli vendég ragadozó madár figyelhető meg Dinnyésen.

Tovább

Hogyan vadászik a sas a Dinnyési-fertőn

A befagyott tavon különleges élményt nyújthat a sas zsákmányszerzésének a megfigyelése.

Tovább

Sasles és varsababa készítés a Madárdal tanösvényen

A közelben költő réti sas pár Jégtörő Mátyás idején már a fészkét tatarozza, de szívesen látogatnak az etetőhelyre.

Tovább

Jégtörő Mátyás köszöntése madárröptetéssel

Mátyás királynak egy ideig személyes tulajdona volt a Médek földje. Tőle származik a Dinnyés-méd elnevezés.
A tél végi idő rendszerint újabb érkező madarak megfigyelésével kecsegtet. A ragadozó etetőt még Mátyás címermadarai is látogatják.

Tovább

Kapcsolódó hírek

A Madárdal tanösvény idei megfigyelései

Dinnyési-fertő madárvilágának bemutatása egy polgári természetőr tollából.

Tovább

Kapcsolódó helyek

Dinnyési-fertő

A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő és táplálkozóhelyet.

Tovább

Madárdal tanösvény

A 2010-ben létrehozott Madárdal tanösvény jeleként nádasaink ritka, féltett madarát, a csilingelő hangú barkóscinegét választottuk.

Tovább

Kapcsolódó termékek

CINCÉR-füzetek 10. Madárdal tanösvény - Dinnyés

A tanösvény három szakaszból áll. A „Tóparti túrát” kerékpárral ajánlatos bejárni, a „Szikes túrán” a szikes élővilága tárul elénk, a „Müller István túrán” a hagyományok és a természetvédelem együttélésére látunk szép példát.

2010, 32 oldal, A5.

Tovább

Fedezze fel a Velencei-tó környékét!

Ugye, ismeri Ön is hazánk harmadik legnagyobb méretű természetes eredetű állóvizét, a Velencei-tavat? Füzetünkben a sokat járt kiránduló is biztosan talál újdonságokat, érdekességeket a tóról.

2010, 24 oldal, B5,

Tovább

Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében

Időszak: 2016.09.01 - 2021.03.31

Folyamatban

A Mezőföld Fejér megyei területére a több évszázados tájhasználat következtében mára az intenzív mezőgazdasági – különösen szántóföldi – gazdálkodás nyomja rá a bélyegét. Ebben a környezetben természetvédelmi szempontból kiemelt szerepet kapnak a még fennmaradt vizes élőhelyek.

Tovább