Feladataink

Természetvédelmi kezelés, fenntartás, üzemeltetés

Monitoring, kutatás

Őrzés, védelem

A nemzeti park igazgatóságok szervezetén belül működik a védett természeti értékekkel és területekkel, valamint a Natura 2000 területekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat ellátó Természetvédelmi Őrszolgálat.

A természetvédelmi őrök intézkedésre és fegyverviselésre jogosult hivatalos személyek, akik munkájukat többnyire egyenruhában, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, a feladataikhoz szükséges technikai eszközökkel felszerelve látják el. Ha a természetvédelmi érdekek úgy kívánják, akkor munkaidőn kívül is szolgálatba helyezhetik magukat, Magyarország teljes területén.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 40 fő teljesít szolgálatot. Munkájukat 5 természetvédelmi tájegység 22 természetvédelmi őrkerületében végzik. Egy természetvédelmi őrre átlagosan 376 km2 működési terület jut, ez akkora, mint egy kisebb rendőrkapitányság illetékességi területe.

A természetvédelmi őrök sokrétű és összetett feladatai természetvédelmi kezelői, természetvédelmi őrzési és vagyonkezelői feladatcsoportba sorolhatók.

Szemléletformálás, bemutatás

Kiemelt jelentőségű feladatunk az oktatás, ismeretterjesztés, szemléletformálás. Az ezzel összefüggő feladatokat Igazgatóságunknál az és Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály koordinálja.

Bemutatóhelyeinken többnyire egész évben fogadjuk az érdeklődőket, folyamatosan bővítve az igénybe vehető szolgáltatások körét. A Börzsönyben található Hiúz Házban évek óta sikerrel szervezünk erdei iskola programot, a változatos terepi és kézműves foglalkozásokat, túravezetéseket. Az erdei iskolában található szálláshelyen egész évben várjuk az iskolás csoportokat, családokat, turistákat.

Látogatható barlangjainkban (Pál-völgyi-, Szemlő-hegyi- és Vár-barlang) vezetett túrákon kívül, kimondottan a diákok számára szervezünk ún. overall-os túrákat, valamint föld alatti földrajzórákat az ismeretanyag könnyebb és testközelibb elsajátítása érdekében. Az Ócsai Tájházban sokszínű kézműves és terepi programokat kínálunk, amelyek szorosan kötődnek mind a néprajzi, mind a természetvédelmi jeles napokhoz.

Munkatársaink az Igazgatóság valamennyi tanösvényén és bemutatóhelyén tartanak szakvezetéseket. Túravezetőink segítségével különböző tematikus programok bonyolíthatók le kezdve a természetismereti túrával a madármegfigyelésen át a természetfotózásig.

A működési területünkön található természeti értékekről, bemutatóhelyekről szóló kiadványaink nagy népszerűségnek örvendenek a túrázók, természetet kedvelők, iskolás csoportok körében. A kiadványainkat igyekszünk közérthető nyelvezettel, színes fotókkal, grafikákkal illusztrálva megjelentetni, hiszen a célunk a nagyközönség számára kedvet csinálni a védett területek, értékek felkereséséhez, megismeréséhez, úgy, hogy közben ne tegyenek kárt azokban.

Védetté nyilvánítások

Egy terület védetté nyilvánítása hosszú, sokszor több évet igénylő jogszabály előkészítési eljárást jelent, melyet minden esetben a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvényben előírtak alapján kell lefolytatni. Országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék) esetén a természet védelméért felelős miniszter jogosult a védetté nyilvánításra. A védetté nyilvánító rendelet tartalmazza a területnek a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendeletnek megfelelően elkészített kezelési tervét is.

Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. Az országos jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítását az illetékes nemzeti park igazgatóság készíti elő, melynek során a következő feladatokat kell elvégezni:

- a terület természeti értékeinek, alapadatainak összegyűjtése

- a védelemre tervezett terület határainak kijelölése és a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok összegyűjtése

- a természetvédelmi kezelési terv elkészítése

- egyeztető tárgyalás összehívása, melyre minden érdekeltet (tulajdonosok, kezelők, önkormányzatok, érdekelt hatóságok, civil szervezetek, egyéb érdekeltek) meg kell hívni

- védetté nyilvánítási dokumentáció csomag összeállítása (védetté nyilvánítási javaslat és előterjesztés, kezelési terv, az egyeztető tárgyalás hiteles jegyzőkönyve, érintettek nyilatkozatai)

Az elkészített dokumentációt az igazgatóság felterjeszti a védetté nyilvánításra jogosulthoz. A természet védelméért felelős miniszter a minisztériumok közötti egyeztetést követően miniszteri rendeletben hirdeti ki a védettség tényét.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén folyamatban lévő védetté nyilvánítási eljárások:

Az országos jelentőségű védelemre tervezett státuszt nagyrészt a DINPI vagyonkezelésében álló 16 értékes természeti terület (5 tájvédelmi körzet: ezek közül 1 db új, 4 db bővítés + 11 természetvédelmi terület, ezek közül 7 db új, 4 db bővítés), ill. 10 védelemre tervezett természeti emlék tekintetében tartjuk fenn, ~ 4133,26 hektár területi kiterjedésben.

· Albertirsai földikutya élőhely TT

· Dabasi Turjános TT bővítése

· Dinnyési Fertő TT bővítés

· Földtani alapszelvények megóvását szolgáló természeti emlékek létesítése 2. ütem

· Gerecsei TK bővítés

· Gerje-mente TK (régebbi elnevezéssel: Jászkarajenői TK)

· Gyermelyi-rét TT

· Háros-szigeti Ártéri Erdő TT bővítés II. ütem

· Küdői-hegy tervezett TT

· Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek TT

· Ócsai TK bővítése

· Sárvíz-völgye TK bővítése

· Székesfehérvári pókbangós rét TT

· Szigethalmi homokbuckák TT

· Tápió-Hajta Vidéke TK bővítés

· Ürbői-gyepek TT (Ürbőpuszta TT)

· Velencei-tavi Madárrezervátum TT bővítése

Természetvédelmi vagyonkezelés

A "természetvédelmi vagyonkezelés" a védett természeti területeken folytatott olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek célja az állami feladatok (jelen esetben a természet megóvása) hatékony ellátása, a természeti vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, valamint értékének növelése.

A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységének sajátosságait a vagyonkezelésükben lévő természetvédelmi oltalom alatt álló földterületek természetvédelmi kezeléséből eredő kötelezettségek, a területen folytatható gazdálkodásnak (mező-, erdő-, vad-, hal-, nád-, stb.) a természetvédelmi oltalom miatt korlátozott volta, valamint az őshonos háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartása, továbbá a barlangok különleges vagyonkezelési tevékenységének ellátása képezi. Az állatállományok (megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén) a génmegőrzés mellett a védett természeti területeken a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást, és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosítják.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területen a területhasználat elsődleges célja alapvetően a természetvédelmi szempontból szükséges és fontos kezelések megvalósítása, a természeti értékek megőrzése és az élőhelyek helyreállítása. Saját vagyonkezelésünkben mintegy 16.700 ha terület van, a legnagyobb egybefüggő területek az Ipoly-vidéken, a Pilisben Esztergom térségében, a Tápió-Hajta-vidéke TK, a Sárvíz-völgye TK, a Sárréti TK területén és az Ócsai turjánvidéken találhatóak. A természetvédelmi kezelést túlnyomó részt saját eszközökkel és állatállománnyal végezzük, illetve vállalkozók bevonásával végeztetjük. A vagyonkezelésben lévő összes területnek közel 40 %-a idegen hasznosításba van adva, melyeket az előírások és a haszonbérleti szerződés alapján, helyi gazdálkodók művelnek.

Körzeti erdőterv és vadgazdálkodási terv jóváhagyásában való részvétel