Valamikor egy trencsén megyei falu szélén egyik napról a másikra tömegesen lepte el a mezőt egy olyan salátaboglárka, melynek levélhónaljában ehető gumócskák fejlődtek.
Az embereknek ízlett, összeszedték, azóta ragadt a növényre a trencséni manna elnevezés. Valóban van a növénynek egy elevenszülő alfaja, melynek a levélhónaljában található oldalrügyekből sarjak fejlődnek. Ezek a búzaszem alakú gumócskák keményítőben gazdagok és ehetőek. A virág nevében a saláta viszont arra utal, hogy leveléből salátát készíthetünk. Bár levele vastagabb és ízetlenebb, amíg nincs a piacon fejes saláta, addig ezzel a koratavaszi növénnyel is megelégedhetünk.Ranunculus ficaria HUDS. 1762