Ugrás a fő tartalomra

Odvas keltike

Odvas keltike

A két leggyakoribb keltike faj az odvas és az ujjas keltike (C. cava és C. solida). Az odvas keltike gumója belül üreges, odvas. Az ujjas keltike gumója tömör, nevét onnan kapta, hogy murvalevelei nyitott tenyérhez hasonlítanak. Társneve: kakasláb.

Gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben március végétől rövid ideig tartó virágszőnyegben gyönyörködhetünk. A hóvirág, berki és bogláros szellőrózsa, csillagvirág, salátaboglárka, galambvirág és a keltikék virágzását a fényért való versenyfutás határozza meg. Ezek az erdők lombfakadás után nagyon kevés fényt engednek át. A felsorolt virágok ehhez sajátos módon alkalmazkodtak. Föld alatti raktározó szervükben (hagyma, gumó, gyöktörzs) az előző évben fölhalmozott tartalék tápanyagokkal felvértezve várják az első tavaszi napsütést. Ekkor hihetetlen gyorsasággal és nagy tömegben kihajtanak, virágzásnak indulnak, és hamarosan termést is érlelnek. A lombkorona teljes záródása előtt kilevelesedve néhány hét alatt újra feltöltik tápanyagraktáraikat, majd május közepére elsárgulnak és visszahúzódnak föld alatti gumóikba jövő tavaszig. A keltike név is a kora tavaszi virágzásra, a természet ébredésére, a kikeletre utal.

A keltikék kizárólagos tápnövényei a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) hernyóinak, amik a tápanyagban gazdag magokat fogyasztják. Májusra, mire a hernyók átalakulnak, a fényben szegény erdők már kevés táplálékot nyújtanak, ezért a lepkék a napfényes tisztások virágjainak nektárját fogyasztják. Emiatt a kis apollólepke csak olyan mozaikos élőhelyen él, ahol a két élőhelytípus egymás közelében előfordul. A lepke peterakásának idejére a keltikéknek már hűlt helye, de a lepkék, illatuk alapján megtalálják, hogy hol a legjobb a petéiket lerakniuk az avarba.

A keltikék magvainak terjesztését különböző hangyafajok végzik. A növény ezt a szolgáltatást a magok köldökénél található kis kiöblösödésnek (elaioszóma) köszönheti, mely magas fehérjetartalma miatt a hangyák kedvelt tápláléka. A talajban található hangyafészkekbe kerülő mag az elaioszóma elfogyasztását követően nem sérül és megfelelő körülmények között megindulhat a csírázás.

Corydalis cava (LINNÉ 1753) SCHW. et KOERTE
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.