Ugrás a fő tartalomra

Kökény

Kökény

A kökény neve, hasonlóan a kökörcsinhez és a kikericshez a török eredetű kök szót rejti magában, ami kéket jelentett. Több magyar népdalban is szó esik kökényszemű, vagyis kékszemű lányokról. Nem véletlen, hogy ezeknek a növényeknek a kék színe feltűnt, hiszen olyan időszakban láthatóak, amikor más színek hiányoznak a természetből.

A kökörcsin kék virágai kora tavasszal, a kökény hamvaskék termései pedig késő ősszel messziről felhívják magukra a figyelmet színtelen környezetükben.
A kökény csonthéjas termése a legkésőbb érő vadgyümölcs. Érdemes kivárni és csak az első fagyos napok után szüretelni, mert beérve ízletes csemege. A népi gyógyászatban gyógyteának itták és bélhurutot orvosoltak vele. A fonóasszonyok a szál sodrásához eszegették, mert akár a citromlé vagy a fenyőszurok, bőséges nyálképződést eredményezett. Virágát, termését és kérgét is növényi festéknek alkalmazták.

A virágok narancssárga, a kökénybogyó rózsaszín-vörös, a kéreg vörösbarna színre festette a gyapjút.

Prunus spinosa LINNÉ 1753
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.