Országszerte elterjedt, eléggé gyakori fészkelő. Közismerten emberkövető madár, fészkeit lakott területeken, falvakban, városokban, tanyák közelében építi. Közismert, népszerű madarunk, számtalan népdalban, mondókában, szólásban és közmondásban szerepel.
"Elvitte a gólya a kedvét” – mondták régen a lányról, aki teherbe esett. Ez a régies szólás arra a germán eredetű mesére utal, miszerint a „gólya hozza a kisbabát”.„Nem lát több gólyát” – mondják arra az emberre, aki szemmel láthatóan nem éri meg a tavaszt.
A gólya vándormadár voltára utal a következő szólás is: „Elvitte a gólya az uzsonnát” – vagyis már elköltözött a gólya, rövidebbek lettek a napok, tehát nem kell uzsonnázni.
A gólyák vonulási szokásairól meglehetősen sok ismerettel rendelkezünk. Köszönhető ez elsősorban egy dán gimnáziumi tanárnak Hans Christian Cornelius Mortensennek, akit a tudományos célú madárgyűrűzés elindítójaként tisztelünk. Mortensen, 1899-ben viborgi (Dánia) lakhelyén seregélyeken és gólyákon kezdte el sikeres kísérleteit.
Magyarországon a madárgyűrűzések 1908-ban kezdődtek, többek között gólyák jelölésével. Ma már sokat tudunk a gólyák vándorlásáról; tudjuk, hogy a kelet-európai gólyák a Boszporuszon átkelve Törökországon keresztül megkerülik a Földközi-tengert, majd annak déli partvonalán haladva elérik a Nílust. Itt délnek fordulnak és a nagy folyamot követve jutnak el Közép-Afrikába. Egyesek eljutnak egészen Afrika legdélibb tájaira is.
A Magyarországon gyűrűzött gólyák közül a legnagyobb távolságot az a fióka tette meg, amelyet 1928 július 1-jén jelöltek Tarpán. Ez a madár ugyanezen év december 25-én Dél-Afrikában került elő, légvonalban 8962 km-re a gyűrűzés helyétől.
A fiatal madarak ivarérettségük eléréséig (3-5 éves korukig) nem térnek vissza születési helyükre, hanem attól átlagosan 700-1400 km-re Dél- Dél-Keletre töltik a nyarat.
Népi, illetve régies nevei a fehér gólyának: házi gólya, eszterág, cakó, gagó.
Ciconia ciconia (LINNAEUS, 1758)