Ugrás a fő tartalomra

Csuszka

Csuszka

Egyik legérdekesebb életmódú madarunk. Élete a fákhoz kapcsolódik; táplálékát a fák törzsén, vastagabb ágain szerzi. Hosszú, erős csőrével felfeszegeti a kérget, gyakran harkály módjára kopácsol is, hogy megszerezze rovarokból, valamint azok lárváiból és bábjaiból álló eleségét. A hazai madarak közül az egyetlen, amely fejjel lefelé is biztonsággal mozog a fák törzsén, eközben valóban úgy fest, mintha csúszkálna.

Odúban fészkel, ezt azonban nem maga készíti, hanem a harkályok által készített, használaton kívüli odvakat foglalja el. Ezeknek a nyílása legtöbbször 40 – 45 milliméter átmérőjű, amelyet a csuszka leszűkít a saját testméretének megfelelő, 30 – 32miliméteres átmérőre. A munkát a tojó végzi, mégpedig sárral. A sarat apró darabokban szállítja az odú bejáratához, majd csőrével keni a megfelelő helyekre, közben gyors csőrvágásokkal keményre döngöli. A tapasztás hamar kőkeményre szárad és megakadályozza a nagyobb testű ellenségek behatolását. Bár ez a viselkedés valószínűleg a harkályok távoltartására fejlődött ki, (ezek rendszeresen végigjárják a revírjükben lévő régi odúikat) de jól beválik a legnagyobb fészekkonkurensnek számító seregélyek ellen is.

A csuszka szívesen költözik mesterséges fészekodúba is, amelynek nyílása éppen megfelelő átmérőjű számára. Ilyenkor is tapaszt, ám nem a nyílást szűkíti, hanem belülről az odú tetejét ragasztja be olyan hatékonyan, hogy azt odúellenőrzés alkalmával komoly erőfeszítéssel lehet csak kinyitni.
Számos népi neve van: cinkeharkály, kék küllő, kék külü, kurtakalapács, höcs, höcsök, köcsögmadár, kérgszutyóka, kéregszűcs, hujángató madár, sártapasz, ponc, fargita.

Sitta europaea LINNAEUS, 1758
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.