Ugrás a fő tartalomra

Csattanó maszlag

Csattanó maszlag

A burgonyafélék családjában több súlyosan mérgező növényt találunk, ilyenek a bolondító beléndek (Hyosciamus niger), a nadragulya (Atropa belladonna) és a csattanó maszlag is.

Legfontosabb hatóanyagaik a róluk elnevezett hioszciamin és atropin. A maszlagot Amerikából hozták be, Európában a XVI. században terjedt el botanikus kertekben, majd házi kertekben, végül azok szemétdombjain.
Levele és termése kis mennyiségben bódító, görcsoldó, fájdalomcsillapító, altató hatású. Főzetét régen szülési fájdalmak érzéstelenítésére alkalmazták. A népi gyógyászatban az asztma ellenszere.

Nagyobb mennyiségben hallucinogén hatású és transzszerű állapotot idéz elő, ezért a bennszülött törzsek orvos-varázslói is előszeretettel használták. Túladagolás esetén őrjöngésig fokozódó hatása halállal végződik. A tüskés, felfújt toktermésében található fekete magocskák közül gyerekeknek 20-30, felnőtteknek 100-150 szem a halálos adag. Magja aratáskor a termesztett növények közé keveredve bekerülhet az ételbe és mérgezést okozhat. Ilyen eset történt például az 1980-as években, amikor száznál többen betegedtek meg a fővárosban a lencse közé keveredett maszlag magoktól.

Népi nevei: redőszirom, csodafa.

Datura stramonium LINNÉ, 1753
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.