Az év fajai 2019-ben

Bronzos vargánya

Lássuk, mely fajok érdemelték ki 2019-ben "Az év faja" címet!

Az Év Madara – Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

Régies nevét - széki gólya - nem véletlenül kapta, hiszen gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú partimadár. Magyarországon rendszeres fészkelő. Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Vonuló madár, március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, augusztusban a többség el is hagyja hazánkat. Európai állománya stabil, a hazánkban költő párok száma ingadozó. A jelentősebb költőhelyei védelem alatt állnak, ezek megfelelő kezelésén múlik a faj hosszú távú jövője hazánkban.

Öt alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható. Kopár, sekély vízborítású helyeken költ. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. A fiókák egy hónapos korukban már képesek repülni, de szüleikkel még ezután is összetartanak. Főleg vízirovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Hosszú lábával mélyebbre gázol, mint más partimadarak.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

 

Az év rovara – Havasi cincér (Rosalia alpina)  

A kifejlett bogár testhossza 2–4 cm. A hím csápja jóval (majdnem kétszer) hosszabb a testénél, a nőstény csápja alig hosszabb. Kültakarójának alapszíne fekete, de mindenütt nagyon sűrűn álló, igen rövid kékesszürke szőrök fedik.
Magyarországon a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Mecsekben és a Dunántúli-dombság egyes magasabb részein honos. Leginkább hegyvidéki bükkösökben, általában 300 és 2000 méter tengerszint feletti magasságban él. A nagyon sűrű, zárt erdőket kerüli; mivel fejlődéséhez részben napsütötte, szabadon álló elhalt fák kellenek.
 A kifejlett bogarak nálunk általában július első felében jelennek meg. A hímek territóriumtartók, a nőstény petéit egyenként a kéreg repedéseibe rakja le. A havasi cincér lárvák 2-4 évig fejlődnek a faanyagban, a kifejlett példányok élettartama azonban csupán 2-3 hét.
A havasi cincért erősen veszélyeztető tényező a nagy, gazdasági célú tarvágás és a természetes módon kidőlt fák eltávolítása az erdőből. A legnagyobb veszélyt azonban a nyár elejéig letermelt faanyag késői elszállítása jelenti az erdők széléről. A felhalmozott törzsekbe rakott peték a fa feldolgozásakor megsemmisülnek. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.

 

Az Év Emlőse – Eurázsiai hiúz (Lynx lynx)

A hiúz macskaféle nagyragadozó. Testtömege eléri a 20-25 kg-ot, hossza kb. 1 méter. A farka igen rövid, fülein bojtok találhatók, arcát szakáll keretezi. Bundája foltos. Végtagjai hosszúak, ezek segítségével mászik fára, vagy vadászik a hóban. Rejtőzködő, magányos életmódja miatt ritkán kerül az ember szeme elé.
Hazánkban az Északi-középhegységben, a Börzsönyben, a Zemplénben és az Aggteleki karszton élnek hiúzok, de állandó, jelentős létszámú populációról nem beszélhetünk. Jelenleg 10-15 egyedre becsülik a létszámukat.
A hiúz igazi csúcsragadozó. Főként kisebb emlősökkel táplálkozik, de akár az őzet vagy a szarvasborjút is képes elejteni. Emberre azonban veszélytelen. Vadászterülete elérheti a 60-80 km2-t, ami azt jelenti, hogy néhány példány is elég ahhoz, hogy egy egész tájegység élővilágának egészségéhez hozzájáruljon, ne szaporodjanak túl egyes vadfajok. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 500.000 Ft.

Az év fája - Sajmeggy (Prunus mahaleb)

Más néven törökmeggy, mely a hazai dolomitokon, cserszömörcés cserjésekben, világos tölgyesekben jellegzetes, alacsonyra növő terebélyes cserje vagy fa. A meleg, napos élőhelyeket kedveli, így előfordulása a szőlőművelésre kedvező klímát jelzi. Április-májusban, lombfakadás előtt bontja ki apró, fehér virágait. Júniustól borsó nagyságú, kezdetben vörös, majd fekete színű, fanyar-kesernyés ízű csonthéjas gyümölcsöket terem. Íze kicsit hasonlít az Unicum, ennek a kedvelt italnak az ízére, ami nem véletlen, hiszen egyik alkotórésze ez a meggy. Termése a madarak számára fontos táplálékforrás, és ennek az elterjedésükben is szerepe van. A kertészeknek cseresznye és a meggy nemesítéséhez szolgál alapul. Fája kimondottan durva rostú és nagyon kemény. Pipaszármeggynek is nevezik, a fájából készült pipák jellegzetesen finom aromájúak.

Az év hala – Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)

Az egyik legszebb hazai halunk, élénkvörös úszói impozáns megjelenést adnak neki. Közepes termetű faj, amely Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető.

 Az év gombája – Bronzos vargánya (Boletus aereus)

A Tinórufélék családjába tartozik. Jellemzően dombvidékeken, lomberdőkben fordul elő. Tölggyel és bükkel alkot gyökérkapcsolatot, miszerint a növény gyökérrendszere és a gomba között anyagcsere kapcsolat valósul meg. A gombafonalak finomabb szerkezetük révén a hajszálgyökereknél hatékonyabban tudnak a talajszemcsék közé hatolni, ezzel különféle szén és nitrogénvegyületek felvételét segítik, míg a fa másodlagos anyagcseretermékekkel, így különféle cukrokkal látja el a gombát.
Melegkedvelő, nyár közepétől október közepéig terem, mindig egyesével, egymástól távol. 20-25 cm-re is megnőhet. Sötét bronzbarna, felszíne fénytelen, szarvasbőrszerű, kalapján bronzszínű foltokkal. Húsa fehér, illata alig van, nagyon jó ízű ehető csemegegomba.

 Az év hüllője – Foltos szalamandra (Salamandra salamandra)

A kifejlett szalamandra 20 cm hosszú. Szemei nagyok, sötétek. Teste hengeres, háta és oldala fekete, citrom- vagy narancssárga foltok tarkítják. A feltűnő mintázata mérgező mivoltára hívja fel a figyelmet, ugyanakkor megfelelő közegben észrevehetetlenné is teszi az állatot.
Hazánkban az Északi-középhegységben, a Kőszegi- és a Soproni-hegységben valamint az Őrségben fordul elő.
Kifejezetten az öreg lomberdőket és azon belül is a nyirkosabb, sötétebb, mély szakadékokat, horhosokat, lehetőleg vízzel telt patakmedrek közelségét kedveli.
A foltos szalamandra általában éjszaka aktív, szürkületkor jön elő, azonban borús, esős időben napközben is találkozhatunk vele. Nappal nedves üregekbe, gyökerek, vagy avar alá bújik. Táplálékát gerinctelenek (giliszták, meztelen csigák, ízeltlábúak és lárvák) alkotják. Elevenszülő faj. A márványozott színű kis szalamandrák május-július hónapokban fejletten, kb. 30 mm hosszan, végtagokkal és kopoltyúkkal jönnek világra és augusztus-szeptembere alakulnak át és hagyják el a vizet. Sárga foltjaik csak átalakuláskor jelennek meg.
A fajt veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta vizű források, patakok szennyezése. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

 Az év vadvirága – Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

Száraz ligetes tölgyesekben és karsztbokorerdőkben él, de sztyepréteken is előfordul, illetve kerti dísznövényként is találkozhatunk vele. Áprilistól júniusig virágzik. Feltűnő, fél-1 méter magasra is megnövő gumós, szép sárga fészkes virágzatú növény. Hazai és nemzetközi ritkasága miatt hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.

Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.