Ugrás a fő tartalomra

Az év fajai 2017-ben

Hóvirágok (fotó: Halász Antal)

Lássuk mely fajok érdemelték ki 2017-ben "Az év faja" címet...a lista folyamatosan bővül!

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

Európa legnagyobb termetű bogarával - akár 8 centiméteres nagyságot is meghaladó - nagy szarvasbogárral május végétől július közepéig találkozhatunk. A kifejlett bogarak rövid életűek, lárváik azonban 5 évig is fejlődhetnek a korhadó fagyökerek között, ahol kezdetben avarral, később pedig korhadó fával táplálkoznak. A kifejlett szarvasbogarak gyakorlatilag már nem táplálkoznak – csupán a fák sérülésein kifolyó édes nedvet fogyasztják. A lárvák fejlődésük utolsó nyarán bebábozódnak, s a tél folyamán imágóvá alakulnak. Májusban, júniusban ássák ki magukat a talajból, először a hímek, később a nőstények.

Kellemes meleg nyári estéken alkonyatkor repülve rajzanak a hím szarvasbogarak. A szarvasbogár nevét a hímek megnövekedett agancsszerű rágószervéről kapta, melynek szerepe a nőstényekért vívott harcban van. A hímek a rágóikkal verekednek, az ezek által szúrt kerek lyukak gyakran láthatók a szarvasbogarak szárnyfedőin. Peterakás céljából a nőstények a fák törzsének tövébe a földbe ássák magukat, ahol rendszerint elpusztulnak.

A nagy szarvasbogarat élőhelyeinek fogyatkozása veszélyezteti. Fejlődéséhez nagy mennyiségű elhalt, elsősorban földben lévő faanyag szükséges, amely a gazdasági célból művelt erdőkben általában nem elegendő, mert itt a fák nem érnek el idős kort, illetve az erdőfelújítás során a tuskókat gyakran eltávolítják.

Mit tehetünk a szarvasbogarakért?

A szarvasbogár védelmét elsősorban az élőhelyének megőrzése biztosítja. Ennek érdekében kerülni kell a tuskók eltávolítását az erdőkből, illetve hagyni kell, hogy az erdőben jelentős számban legyenek olyan idős fák, amelyeknek a gyökérzete részben már pusztulásnak indult. A földben hagyott tuskóknál és a hozzájuk kapcsolódó elhalt gyökereknél nincs, ami jobban megfelelne a nagy szarvasbogárnak. Hazánkban a szarvasbogár populáció megerősödésében az erdőrezervátumoknak és a fokozottan védett erdőterületeknek lehet nagy szerepe.

A szarvasbogár fennmaradását segíti a szálaló erdőművelés, a lékek, a tisztások, a hagyásfák és a tanúfák megőrzése – tehát minden olyan tevékenység, mely változatos korcsoport-struktúrát, illetve ligetes, napsütéses-árnyékos foltokkal mozaikos erdőképet hoz létre.

Mit tesz a DINPI a szarvasbogár megőrzéséért?

Véleményezi az erőgazdaságok fahasználati terveit a természetvédelmi területeken, ellátja a társhatóságokat a szarvasbogár előfordulási adataival, hogy a döntéseiket tényekre alapozva tudja meghozni. Mindezen tevékenysége során igyekszik érvényre juttatni a szarvasbogár megőrzéséhez elengedhetetlen szempontokat (sok holtfa, tuskó visszahagyása, változatos szerkezet, hagyásfa csoportok). Természetesen az erdei iskoláinkban végezi a szemléletformálást. Kutatási együttműködésekkel segíti a tudományos igényű kutatásokat, melyek megalapozzák a természetvédelmi kezelést (pl. Svájci-Magyar pályázat http://karpatierdeink.hu/hirek/53; http://karpatierdeink.hu/files/docs/saproxylic.pdf)

A nagy szarvasbogár Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Egyben Az Európai Unió természetvédelmi hálózatának a Natura 2000 hálózatának jelölő faja (közösségi jelentőségű faj), megőrzése így nem csak nemzeti hanem EU közösségi feladat is.

Igazgatóságunk területén kiterjedt szarvasbogár megfigyelő rendszer működik, természetvédelmi őr kollégáink rendszeresen gyűjtik a nagy szarvasbogár előfordulási adatait (térkép). A megfigyelési adatok a természetvédelmi adatbázisba (OpenBioMaps) kerülnek.


Vadalma
(Malus sylvestris)

„Szeretném, ha vadalmafa lennék” –József Attila korában jóval ismertebb volt ez a fafaj. Már évezredek óta fogyasztják savanyú, kicsi termését. Sokféle nemesített almafajtának az őse. Ellenálló bizonyos almabetegségekkel szemben ez az 5-10 méter magasra növő kis fa. Sűrű, szétágazó koronája, rövid, sokszor görbe, csavarodott törzsén gyakran tövisesek az ágak. Szinte egész Európába megtalálható.  

Világító
tölcsérgomba (Omphalotus olearius)

Feltűnő és mérgező gomba a fatönkök tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte csoportosan növő, tölcséres, rókavörös árnyalatú. Színe az élénk narancssárgától a narancsvörösön át lehet sötét vörösbarna is, középen rendszerint sötétebb.

Kezdetben a teteje domború, de végül erősen tölcséres, sőt kissé kajla lesz. Esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. A mérgező, hánytató hatású gombát gyakran összetévesztik az ehető sárga rókagombával.

Párás, meleg éjszakákon a tuskók felszínére növő fonalak fel-felvillanó kékes fénnyel világítanak – innen kapta nevét is.

Tengelic (Carduelis carduelis)

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk, stiglincnek is nevezik. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó faj, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Régebben dekoratív külseje miatt kalitkamadárnak tartották, de már régóta védett faj. Sík- és dombvidéki fészkelő. A zárt erdőket elkerüli, viszont kedveli a településeket: kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken fészkel. Fészkét a fák lombkoronájának szélére építi. A többi pintyféléhez hasonlóan vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a nyárfa puha termésével bélel. Évente két-három fészekaljat nevel. 4-5 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költ ki, a hím a táplálékszerzésben segít. „A párok hűségesen mindig együtt járnak, együtt keresik épülő fészkük anyagát, s míg a tojó például a falról valami pókhálót szedeget, addig a hím jó kilátást nyújtó, magasabb pontra – leginkább fahegyre – telepszik s világgá fütyörészi boldogságának érzelmeit.” (Chernel István)

Chernel István Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre című könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy száz évvel ezelőtt gazdaságilag közömbös madárnak tekintették, mert bár időnként rügyeket, hasznos magvakat is csipked, ellensúlyozza a „dudva magok”, azaz gyomnövények magjainak pusztításával.

Ma már védett fajunk, a fakivágások a tengelic életterét is veszélybe sodorhatják. Télen etetéssel, egész évben itatással segíthetjük megmaradásukat.

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Európában, Magyarországtól egészen Izlandig, az aljzatnövényekben gazdag erdőkben, cserjésekben, parkokban él. Hossza 6-8 cm, farka hossza hasonló méretű, amit sűrű szőr fed. Bundája vöröses barna, a hasán kissé világosabb, fülei picik és kerekek. Nagy fekete szemei éjszakai életmódra utalnak. Testtömege kb. 25 gramm, amely a téli álmot megelőző időszakban 43 grammra is nőhet. Ez az apró emlős nemcsak téli álmot alszik, a nyári hőség ellen is alvással védekezik, nyári álomba merül: ilyenkor az alvó állat csak minden 5-10 percben vesz levegőt, szívverésének üteme is tizedére csökken. Kétféle fészke van: a 15 cm átmérőjű nyári fialó fészke faüregekben található. A földön vagy a föld alatt lévő téli fészkében október végétől, áprilisig alussza mély téli álmát. A mogyorós pele többi rokonától eltérően képes elhagyni a farkát borító bőrt és szőrzetet, hogy egérutat nyerjen. A csupaszon maradt farkcsigolyák nem tudnak regenerálódni, ez a trükk csak egyszer vethető be. Tápláléka magvakból, rügyekből, gyümölcsökből áll, ám tavasszal rovarokat és lárvákat is fogyaszt.

Csökkenő létszámának egyik oka élőhelyeinek megszűnése, téli álmuk megzavarása, téli hőmérséklet-ingadozások.

Harcsa (Silurus glanis)

Földünk legnagyobb testű édesvízi halfaja a harcsa. Akár 5 méteresre és 300 kilogrammosra is megnőhet! 80 éves példánya is ismert. A hazai harcsa horgászrekord is nehezebb volt, mint 1 mázsa! Jellegzetes bajuszszálairól viszonylag könnyen felismerhető. A kisebb folyóktól a folyamokon át, az állóvizekig előfordulhatnak. Általában éjszaka vadászik. Nem válogatós: a férgek, puhatestűek, rákok és halak mellett, akár a vízrászálló madarakat is zsákmányul ejtheti. A hím harcsa kora nyáron „fészket” készít, amit az ívás után is még napokig őriz.

A folyószabályozások hatásai veszélyeztetik a faj megmaradását.

Hóvirág (Galanthus nivalis)

A hóvirágok 20 fajából Magyarországon a kikeleti hóvirág őshonos, de kastélyparkokban, botanikus kertekben megtalálható a pompás hóvirág, a redős levelű hóvirág és a levantei hóvirág is.

Főleg félszáraz erdőkben, cserjésekben érzi jól magát. A hagymából általában egy virágzó szár nő, azon egy virág nyílik. Ahogy a neve is mutatja, még a havat is képes leküzdeni, nem mindig várja meg az olvadást. A hórétegen át utat törve virágot bont és megörvendezteti látványával a kikeletre várókat.

Védetté nyilvánítását a hagymák nagyüzemi kitermelése tette szükségessé. Előfordult, hogy szemfüles vállalkozók gépekkel gyalulták a termőhelyek felső rétegeit, hogy pl. Hollandiában eladhassák a kis növény hagymáit. De aluljárókban is tömegesen árulták a vadon termett hóvirág csokrait. Homérosz eposzában Odüsszeuszt megmérgezte Kirké istennő, de Hermész varázsfüvet adott neki, amely hatástalanította a mérget. Ez a varázsfű a hóvirág volt.

Mocsári béka (Rana arvalis)

Ennek a kétéltűnek legismertebb tulajdonsága, hogy a nászruhás hím teste kék színűvé válik. Népnyelven ezért kék békának is nevezik. Ez a jelenség március végén, április elején néhány hétig figyelhető meg. A nászruha a békák körében ritka jelenségnek számít. A kék színt a bőr alatt felhalmozódó szövetnedv adja. Síkvidéki, lápokat és mocsarakat kedvelő faj, de nedves ártéri erdőkben, esetenként halastavakon is találkozhatunk vele. Nászidőszakon kívül viszonylag nehezen megkülönböztethető a többi un. barna békától. A faj érdekessége még, hogy a nőstények gyakran kisebbek a hímeknél, míg ez a békáknál fordítva szokott lenni.

Az utóbbi években az aszályos tavaszi időjárás miatt számuk lecsökkent.

Hasonlóan a többi kétéltűhöz természetvédelmi oltalom alatt áll.
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.