A védett területeink látogatási szabályai

Általános tudnivalók túrázóknak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság védett területein.

A védett területek nagy része bizonyos látogatási szabályok betartása mellett szabadon látogatható. Ez alól kivételek csupán a fokozottan védett területek, ahol a látogatás belépési engedélyhez kötött. Engedélyt a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól kell kérni.

Jelzett turistautakon még a fokozottan védett területekre is engedély nélkül beléphetünk, fontos azonban, hogy az UTAKRÓL NE TÉRJÜNK LE! A természet zavartalansága érdekében kérjük, hogy védett területeken tartsák be az alábbi látogatási szabályokat:

 

 KÖZLEKEDÉS

A legtöbbünk nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy a meglátogatni vágyott kirándulóhelyek közvetlen közelében lakjon, így a túra szervezése szinte minden esetben az odajutás kigondolásával kezdődik. A legegyszerűbb módszer természetesen az autó, de ha van rá lehetőségünk, próbáljuk meg más módon megoldani. Ha mindenképpen autóba szállunk, gondoljunk a telekocsi lehetőségre. A tömegközlekedés használata (függően az aktuális járványügyi helyzettől) egy környezetkímélőbb megoldás: hajózzunk, vonatozzunk és buszozzunk ha lehet! Ha nincs túl messze az úticélunk, pattanjunk kerékpárra és kössük össze ezt a két remek szabadidős tevékenységet! 

Sokszor látjuk, hogy a népszerű kirándulóhelyek közelében százával parkolnak az autók, sokszor a védett gyepes élőhelyekre behajtva. Ha nincs kijelölt parkolóhely a közelben, akkor vegyük a fáradtságot és álljunk meg valamivel távolabb. Egy kis séta igazán nem árt, és így a védett élőhelyek megóvását is segítjük!

 

 CSAK A SZEMÜNKKEL!

Az élővilág a természetes környezetében a legszebb! Nincs szomorúbb látvány, mint amikor a turistaút közepén egy letépett leánykökörcsint látunk, néhány méterre onnan, ahonnan leszedték. A virágcsokrok gyűjtését hagyjuk a virágárusokra! A begyűjtött vadvirágok a kezünkben, vagy otthon a vázában csak néhány óráig élnek, ha viszont eredeti helyükön hagyjuk őket, akkor még sokáig csodálhatjuk mindannyian! Készítsünk inkább szép fényképeket, melyekben még hosszú ideig gyönyörködhetünk otthon is!

Ha állatokkal találkozunk az erdőben, őket se próbáljuk meg megfogni, kézbe venni. Elvégre az ő otthonukban vagyunk. Ha abban a szerencsébe részesülünk, hogy találkozhatunk az erdő lakóival, akkor szemléljük meg őket természetes élethelyzetükben és ne zavarjuk meg őket napi teendőikben.

 

 MINDIG A TURISTAÚTON!

A kirándulóhelyek nagyobb része valamilyen védett, vagy fokozottan védett területen található. Mindannyian szívesen túrázunk olyan helyen, ahol változatos és sokszínű az élővilág. Ennek a sokszínűségnek a megőrzése Igazgatóságunk egyik elsőszámú feladata. A kijelölt turistautak, tanösvények azt a célt szolgálják, hogy olyan módon barangolhassuk be ezeket a területeket, hogy közben a természeti értékeket is megóvjuk. Fontos tehát, hogy lehetőség szerint mindig maradjunk a turistutakon, tanösvényeken! A fokozottan védett területeken (hatósági tábla jelzi) a kijelölt útról letérni tilos!

 

 AZ ÉN SZEMETEM, AZ ÉN FELŐSSÉGEM!

A természetben nincs jó helye a szemétnek! Aki hozta, vigye el!

A természet a maga tisztaságában szép! Ott ember nélkül nem is keletkezik szemét, minden teljes mértékben hasznosul. Egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük ezt a természetes rendet. Minden kiránduló felelős érte!

A természetjárás során keletkező szemetet gondosan tegyük vissza a hátizsákunkba! Az ételek, italok csomagolása visszafelé sem foglal több helyet, mint a kirándulás elején.

Miért is fontos, hogy ne hagyjuk a természetben azt, ami nem része annak?

• A szemét és hulladék elcsúfítja a tájat, veszélyezteti az élővilágot és az embereket!
• A természeti területeken, ha egyáltalán van kihelyezett szeméttároló, annak ürítése rendkívül körülményes és nem biztos, hogy megfelelő gyakorisággal megoldható. A túlcsordult kuka elszomorító látvány és ugyancsak veszélyes.
• Nem helyes a tűzrakóhelyeket sem kukának használni. A hulladék égetésével különösen káros anyagok juthatnak a levegőbe.
• Az eldobott cigarettacsikk egyrészt tűzveszélyes, másrészt rendkívül környezetszennyező.
• Még az almacsutkát sem javasolt eldobni arra gondolván, hogy az úgyis lebomlik. Az ember által hátrahagyott szemét számos eleséget kereső állatot vonz, de éppen a vesztüket is okozhatja. Megbetegedhetnek, elpusztulhatnak a számukra nem megfelelő tápláléktól és a véletlenül lenyelt csomagoló anyagoktól. Növekszik a veszélyes helyzetek kialakulásának kockázata azzal is, hogy a szemét között eledel után kutató vadállatok nagyobb eséllyel találkozhatnak kirándulókkal.
• A természet megtisztítására vállalkozó önkéntesek idejüket, energiájukat áldozzák fel és bizonyos mértékben testi épségüket is kockáztatják, hiszen ki tudja, mi lapul a szemét között! Csak védőkesztyűben és körültekintéssel végezzük a szemét gyűjtését! Központilag szervezett akciókhoz közpénzt használnak fel. Mindezt a sok erőfeszítést és pénzt meg lehet spórolni, a felesleges kockázatokat el lehet kerülni, ha mindenki betartja „az én szemetem - az én felelősségem” elvet.

Másoknak is hívjuk fel erre a figyelmét, ha szükségesnek látjuk!     

Érdemes figyelemmel lenni a jogszabályi rendelkezésekre is:

·         a Szabálysértési törvény (vö. 187. §) szerint az, aki természeti területen - beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak, szabálysértést követ el.

A természetvédelmi szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is kiszabhat helyszíni bírságot.

 

 KUTYÁVAL A VÉDETT TERÜLETEKEN

Ha védett területeinket négylábú barátainkkal keressük fel, sose engedjük őket szabadon. Az, hogy kutyánkkal csak pórázzal a nyakában lehet kirándulni elsőre talán értelmetlen és túl szigorú korlátozásnak tűnhet, pedig nem az. Ez az alapvető szabály egyszerre védi az erdő lakóit és látogatóit – köztük magunkat és kutyánkat is. Szabadon engedve ugyanis a kutya

• megrémíthet más kirándulókat (gondoljunk különösen a gyerekekre), összeakaszkodhat más kutyákkal;
• felverhet és üldözőbe vehet különböző erdei állatokat (ez egy őzgida anyjától való elszakadását és pusztulását, de rosszabb esetben egy-egy vaddisznó felbőszítését is eredményezheti – utóbbi mind a kutyára, mind gazdájára veszélyt is jelenthet);
• megzavarhat és akár el is pusztíthat földön fészkelő madarakat, ezek fészkeit és fiókáit;
• ásásával, kaparásával védett növényeket és a járataikba húzódó kisebb állatokat is veszélyeztethet.

Érdemes megszívlelnünk két további jogszabályi rendelkezést is:

A Szabálysértési törvény rendelkezése (vö. 193. §) szerint az, aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen (a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével) póráz nélkül elenged vagy kóborolni hagy, szabálysértést követ el;

A Vadászati törvény értelmében pedig vadászterületen (a Nemzeti Park területén ilyenek is vannak!) a vadat üldöző, azt elejtő kutyát a vadászok akár le is lőhetik a vad védelmének érdekében.

 

 TŰZGYÚJTÁS AZ ERDŐBEN

Az aktuális tűzgyujtási tilalom térkép a NÉBIH HONLAPJÁN található.

Tüzet minden esetben csak az erre kijelölt helyen gyújtsunk, és távozás előtt ellenőrizzük, hogy elaludt-e!     

Ha szeretnénk az erdőben aludni (bivakolni), csak az arra kijelölt helyen, a tulajdonos engedélyével sátrazzunk! (Erdőterületeknél a legtöbb esetben az erdészet a tulajdonos.)

 

HEGYEN-VÖLGYÖN, NE EGYMÁS HEGYÉN-HÁTÁN!

Az elmúlt időszakban sokszorosára nőtt a népszerű kirándulóhelyek látogatottsága. Ha tumultus van a turistautakon, akkor egymás egészségét is veszélyeztetjük és a természeti értékekre is nagy nyomás nehezedik.