Négy évszak a Vértesben és a Gerecsében
Exkluzív fotóalbum 168 oldalon.
A Mecsek, a Zselic, a Pilis és a Visegrádi-hegység meseszép tájait bemutató exkluzív fotóalbumok után ezúttal a Vértes és a Gerecse rejtett kincsei kerültek a szerző fényképezőgépének fókuszába. Hazánk két változatos, csodálatos természeti adottságokkal "felvértezett" középhegységét 168 oldalon, közel 300 kiváló minőségű fotóval próbálja még közelebb hozni az érdeklődők számára. A két tájegység erdeinek páratlanul gazdag növény- és állatvilága mellett a magyar történelem megannyi színtere is megelevenedik a fotós objektívjén keresztül.
Kapcsolódó helyek
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse.
Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el.
A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.
Vértesi Tájvédelmi Körzet
Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.
