A Jókai-kert fáit ezen a napon az íróval kapcsolatos történetekkel „öltöztetjük fel”, s az érdeklődőket játékos kvízzel egybekötött sétára hívjuk.
„És most, legvégül hadd szóljak rólatok, leghívebb munkatársaim, segítőim, gyámolítóim: édes szép zöld fáim! akiket ültettem, magjáról neveltem, ojtva idomítottam: égnek emelkedő földi társak. Ti tudjátok, mennyit suttogtatok nekem? mennyi gondolatot hullattatok alá virágjaitokkal? hányszor kerestem nálatok eszmét, felüdülést? mennyi álmot, ábrándot árnyékoltatok be? egész világ üldözése ellen hogy rejtettetek el? szívnek nehéz háborgásait hogy csendesítettétek el? Ha egyszer valaki idejön, azt kérdezni, miért tudtam többet dolgozni nyáron, mint télen, mondjátok el neki, hogy ti is ott voltatok akkor. A szabad természet volt az én sokatírásomnak legfőbb, legmélyebb titka.”
Jókai Mór – Negyven év visszhangja, 1883
A Jókai-kert fáit ezen a napon az íróval kapcsolatos történetekkel „öltöztetjük fel”, s az érdeklődőket játékos kvízzel egybekötött sétára hívjuk.
Jókai mindig is többnek gondolta ember és fa viszonyát puszta gazdálkodásnál. Ahogyan ő fogalmazott: „Mi szeretteti meg ezt a földi világot legjobban a halandó emberrel? A kertészet. A virágok, a fák a legjobb kibékítők az emberi lélek és a sors között. Magamon tapasztaltam.”
A programra kizárólag ONLINE vásárolható jegy:
Helyszíni jegyvásárlás nem lehetséges!
