A Dunai-szigetek élővilága az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott. Az árhullámok elmaradása vagy egyre szeszélyesebb érkezése, a folyamszabályozás hatásai és a hagyományos gazdálkodási módok megszűnése az élővilág sokféleségének és számos védett faj egyedszámának csökkenését eredményezte. Ezeknek a folyamatoknak a megállítása tette indokolttá az elvégzett beavatkozásokat. A KEHOP 4.1.0 pályázat teljes támogatási összege: 479.897.600.-Ft.
A kedvezményezett neve: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
A projekt azonosító száma: KEHOP-4.1.0-15-2016-00008
Támogatás összege: 479 896 167 Ft
Forrás: ERFA
A szerződött támogatás mértéke: 100%
Projektterület
A Táti-szigetek a Duna és ártere Natura 2000 terület részét képezik. A szigetcsoport 2020. március 25-én országos jelentőségű természetvédelmi oltalmat kapott, Dunai-szigetek Természetvédelmi Terület néven. Legjelentősebb védett és fokozottan védett fajok: pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius), szibériai nőszirom (Iris sibirica), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), mocsári aggófű (Senecio paludosus), réti iszalag (Clematis integrifolia), erdei béka (Rana dalmatina), vöröshasú unka (Bombina bombina), zöld varangy (Bufo viridis), vidra (Lutra lutra), európai hód (Castor fiber), fekete gólya (Ciconia nigra), rétisas (Haliaetus albicilla), haris (Crex crex), piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), lápi légivadász (Ceriagrion tenellum). A Dunai-szigeteknek és mellékágaknak jelentős a szerepük a Duna halainak utánpótlásában is, mivel a legjelentősebb ívóhelyek is itt találhatók.
A szigetcsoport három szigetből áll, melyek közül a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Körtvélyesi- és Nyáras-szigetet érintették a fejlesztések. A vizes élőhelyek rehabilitációját és inváziós növények irtását magába foglaló teljes projektterület 195 ha.
Veszélyek
A hagyományos gazdálkodás segített megőrizni az élőhelyeket. A legeltetés és kaszálás megszűntével a természet elkezdte visszafoglalni a területet, ám a megbomlott egyensúly kedvezett az inváziós fajok térhódításának.
A folyamszabályozás nem kerülte el ezt a mellékágrendszert sem. Keresztirányú kövezések, zárások épültek a hajózási feltételek javítására, illetve egy mellékágat feltöltöttek, mely napjainkra már el is tűnt. A Körtvélyesi és a Nyáras-sziget között húzódó Körtvélyesi-mellékág jelentősen feltöltődött, feliszapolódott. Az egyre szélsőségesebb vízjárás ritkább, ám annál hevesebb, rövid áradásokat hoz. Ez a helyzet a dunai ártéren szaporodó halfajok számára is meglehetősen kedvezőtlen, mivel az ívás megtörténhet ugyan, azonban az áradás gyors levonulása miatt az ivadék vagy ikra elpusztul.
Elvégzett beavatkozások
A Körtvélyesi-mellékágnál a Duna felé egy rávezető kotrás történt, valamint egy műtárgy került beépítésre, így összeköttetésbe került a mellékág a Duna főmedrével, élő víz került bele és ez kiváló ívóhelyeket biztosít a dunai halfajok számára.
A sziget másik oldalán, az Esztergom felőli részen egy körtöltéssel védett kisebb vizes élőhelyet hoztunk létre, mely szintén összeköttetésben van a Dunával. Itt a fő cél az volt, hogy jobb vízháztartási feltételeket biztosítsunk ennek a ritka, még fennmaradt ártéri gyepes társulásnak és puhafás ligeterdőnek az árhullámokkal érkező vizek visszatartásával és levonulásának késleltetésével. A lerakott ikra, illetve pete így nem szárad ki, hanem abból a megfelelő időben kikelnek a halak-ebihalak, majd szükség esetén a műtárgy részleges nyitásával tömegesen lehet őket visszajuttatni a Táti-mellékágba. Nem messze a műtárgytól egy kisebb tó is létesült – elsősorban a kétéltű fajok szaporodásának biztosítására.
A projekt harmadik eleme az idegenhonos, agresszíven terjedő növényfajok (zöld juhar, amerikai kőris, gyalogakác, kanadai aranyvessző) visszaszorítása. Az élő vízfolyás közelsége miatt csak vegyszermentes, mechanikai módszereket alkalmaztunk. A zöld juhar esetében sikeresnek bizonyult a nagyobb fák gyűrűzése és a magoncok kihúzása. A visszafertőződés lehetőségének csökkentése érdekében őshonos fafajokat telepítettünk a területre (vénicszil, magyar kőris, feketenyár, szürkenyár, kocsányos tölgy, mezei juhar, mézgás éger, vadkörte).
LETÖLTHETŐ DOKUMENTÁCIÓ:
Támogatási szerződés:
Támogatási szerződés >>
TSZ mellékletek >>
Vállalkozói szerződés:
VSZ Hullámvonal Kft. >>
VSZ FIFM Kft. >>
VSZ SzKM Zrt. + IN-WEST 1. >>
VSZ SzKM Zrt. + IN-WEST 2. >>
VSZ Eőry és Tsa Kft. >>
VSZ Áfonya >>
VSZ Horváth Soma >>
Vörös József megbízási szerződés >>
módosítások: 1, 2, 3, 4, 5
Egyéb:
Ajánlattételi felhívás >>
