Az Év Beporzója a faliméh.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett szavazáson bárki letehette voksát a számára legszimpatikusabb vadméhcsoportra, melynek eredményeként a faliméhek kerültek ki győztesként.
A háziméheknél kisebbek, zömökebbek, sűrűbb szőrzetűek. Fekete vagy zöldes, kékes színű testük fémesen csillogó is lehet. Az olykor színes szőrzet nem takarja teljesen a test színét, de meghatározza a méhecskék megjelenését. A fajok megkülönböztetése nem könnyű, szakembert kíván.
A faliméhek a művészméhek családjába tartoznak, körülbelül 350 fajuk ismert, ebből hazánkban megközelítőleg 40 fordul elő. Nem véletlenül tartoznak a művészméhek közé, hiszen a legkülönlegesebb anyagokból, a legkülönfélébb helyekre készítik bölcsőiket: löszfalba rágott üregekbe, esetleg más rovarok által fába készített járatokba, csigaházakba, nádszálak üreges részébe. Ide annyi virágport és nektárt hordanak be, amennyi elég lesz az utód felneveléséhez, csak ezután rakják le petéiket. Az egyes bölcsőket, majd a végén az egész üreget sárral vagy növényi anyagokkal befalazzák. Ha az üreg mérete elég nagy, akár több bölcsőt is elhelyezhetnek benne, akár ötnél több is lehet egymás mögött. A belső, elsőnek elkészült bölcsőkben rendszerint nőivarú, a külső, később készített bölcsőkben megtermékenyítetlen petéből fejlődő hímivarú egyedek fejlődnek. Március és július között zajlik a peterakás, majd bebábozódás után sokszor már ősszel kifejlett rovarrá válnak, így vészelik át a telet. A következő tavaszon a hímek kelnek ki előbb, és már várják, hogy a nőstények is megjelenjenek – van, aki még a bölcső falának kirágásában is segít, hogy biztosan vele párosodjon a nőstény.
A faliméhek szelídek, akár még kézbe is vehetők, mivel magányosan élnek és dolgoznak, nem kockáztathatják életüket egy szúrással. A fullánkon kisebb és kevesebb fog van, így nem tud a bőrbe mélyebbre hatolni, szúrásuk kevésbé fájdalmas, mint a háziméheké.
Hasznuk vitathatatlan, hiszen amellett, hogy egyes rovarevőknek táplálékul szolgálnak, a virágos növények beporzásában is kiemelt szerepük van. Egy-egy utód felneveléséhez szükséges táplálékmennyiségért 600 virágot is megkereshetnek. A hasoldalukon található különleges szőrzetben gyűjtik a virágport, mely így kerül át a következő növényre. Léteznek olyan fajok, akiket árusítanak beporzás, termelésnövelés céljából, de mi is készíthetünk méhecskehotelt a kertünkbe, biztosan hamar megjelennének a vendégek. A koratavasszal kikelők különösen a gyümölcsfák beporzásában játszanak jelentős szerepet, például a kékfejű faliméh az almafáink kitűnő beporzója. Érdekesség, hogy az ő fészkét már megtalálták kulcslyukban és pipában is. A pipacsos faliméh töltések, valamint rézsűk oldalába készít bölcsőket, amiket virágszirmokkal bélel ki. A csigalakó faliméh és még pár faj üresen álló csigaházba épít kevés számú bölcsőt, a bejáratot pedig összerágott növényi anyaggal fedi le.
Az élőhelyek eltűnésével, a sok rovaritó, növényvédőszer és egyéb vegyszerek megjelenésével, illetve a klímaváltozással egyidejűleg elkezdett a rovarvilág is megfogyatkozni a Földön, ami nagymértékben érinti a beporzóinkat is. Azonban mi is tudunk segíteni nekik a fennmaradásban!
- Teremtsünk élőhelyeket: nyírjuk ritkábban a füvet, hagyjunk részeket érintetlenül, hogy a „gyomok” is megjelenjenek.
- Legyen sok őshonos növény a kertünkben, környezetünkben, mert azok tavasztól őszig folyamatosan váltva nyílnak, biztosítva így a folyamatos táplálékot beporzóinknak.
- Készíthetünk méhecskehotelt, vagy akár méhlegelőt is hozhatunk létre.
- Kerüljük a vegyszerek használatát!
- Ritkítsuk az inváziós növényeket, hiszen ugyanolyan monokultúrát képesek létrehozni, mint az ember a szántóföldeken. A virágzás időszakában nagyon kedvező a beporzóknak, azonban előtte és utána semmilyen nektár-és virágporforrást nem találnak majd azon a területen.
Forrás: Vásárhelyi Tamás: A 2023-as Év beporzói a faliméhek