Tavaly komoly lépésre szántuk el magunkat, hogy megvédjük a cifra kankalin élőhelyét a Vértesben. Most nézzük meg, mit sikerült elérnünk egy év alatt.
Tavaly áprilisban adtunk hírt (itt olvashatsz róla) a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói tavaly összefogtak. A cifra kankalin megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség? Ez már az első év eredményei alapján jól látható!
Ahogy az első képen is szembetűnő, már rövid idő alatt éles kontraszt alakult ki az elkerített és a vadak számára szabadon hozzáférhető területek között.
Meredekebb oldalon még látványosabb a különbség.
A kerítésen belül már egy év alatt szépen elkezdett regenerálódni a növényzet. A színes, fajgazdag vegetáció éles kontrasztban áll a főleg kőtörmelékes, földes, kerítésen kívüli területekkel.
A cifra kankalinnak már az első évben rengeteg új tőlevélcsokra jelent meg, a korábbiak pedig látványosan megerősödtek . Reméljük hamarosan virágozni is fognak!
Már az első év eredményeiből is jól látható, hogy ezek a növények, illetve maga az egész élőhely (ökoszisztéma) a túltartott vadállomány, különösen a muflon miatt került végveszélybe. Ezek a tájidegen, betelepített állatok a legmeredekebb sziklaoldalakat is járják, tapossák, és lelegelik annak ritka növényeit. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, a felújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Dr. Riezing Norbert
