Ugrás a fő tartalomra

Önkéntesek és hamvas rétihéják a Turjánvidéken

Öreg hím hamvas rétihéja (Fotó: Hencz Péter)

Beszámoló a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) felső-kiskunsági területein 2016 – 2018 folyamán végzett hamvas rétihéja költőhely-felmérésről

A fokozottan védett hamvas rétihéja a nyílt élőhelyek: gyepek és mezőgazdasági területek ragadozómadara. Fészkét földre, sűrű növényzetbe építi, elsősorban sásos növénytársulásokban, de néha lucernában, gabonában is. Emiatt gyakran esnek a mezőgazdasági munkák áldozatává a fészekaljak és csak kevés pár tud fiókát nevelni. Európai állományának (50000–90000 pár) csak töredéke költ Magyarországon: a 2000 után bekövetkezett országos állománycsökkenése után jelenleg 30-90 pár. Korábban a faj védelme a gabonában költő párokra koncentrált, azonban ez a költési mód feltehetőleg a folytatólagos védelmi munkák hiánya miatt már kevésbé jellemző Magyarországon. A megmaradt állomány azokra a lápterületekre szorult vissza, ahol különböző okokból a kezelés évekig elmaradt. Ennek példája a három év alatt feltárt hamvas rétihéja állomány is a Turjánvidéken, ahol sok érintetlen lápfolt maradt fenn. Emiatt a DINPI kiskunsági területein található turjánosok és gyepek jelenleg az ország legfontosabb tradicionális hamvas rétihéja fészkelő helyei közé tartoznak. A DINPI felső-kiskunsági területein már 1933-tól ismert a faj jelenléte. Azonban kevés információnk volt róla 2016 előtt, így védelmét sem tudtuk megoldani. A 2011-ben indult, a terület természetvédelmi értékeinek megóvására hivatott Turjánvidék LIFE+ projekt számos szükséges élőhelykezelési célt megfogalmazott az eddig alacsony hasznosítású területeken. A kiemelt projektcélok mindegyikében érintettek a hamvas rétihéják: a terület kiszáradása, az özönnövények terjedése, a helytelen gyepkezelés és az információhiány mind kulcsfontosságú tényezők az állomány megtartása miatt. Emiatt a projekt egyik fontos része lett felmérésünk, melynek célja a lehető legtöbb tradicionális költőhely és költésre alkalmas hely felkutatása volt 2016–2018 között.

21700 ha területet mértünk fel évenként. A felmérésben három szervezet (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Parlagi Sas Alapítvány) munkatársai, valamint önkéntes felmérők – összesen 36-an – vettek részt. 32 hamvas rétihéja fészkelést ismertünk meg. A jellemző költőterületek 16 kisebb egységet alkotnak és további 14 költésre alkalmas helyet tártunk fel. Az egyik legfontosabb költőhely a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér hadászati célokra használt része. Kutatásainknak köszönhetően bebizonyosodott, hogy e terület országosan is jelentős költőhelyeket rejt. Az évről évre elfoglalt fészkelőhelyek adatai a természetvédelmi kezelési tervekhez szolgálnak kiindulópontul.

Javaslatainkkal ezen (más fajoknak is otthont adó) lápfoltok megmaradását szeretnénk elérni úgy, hogy a terület kezelését se kelljen elkerülni. Mivel e faj egyedei hosszú évtizedekig ragaszkodnak biztonságos fészkelőhelyeikhez, hosszú távú védelmük biztosítható a területen. Ezzel kompenzálható az állományra ható számos negatív tényező hatása.

Reméljük, hogy a most zárult pályázat után is megmarad az együttműködés a résztvevő felek között és így a rétihéják védelme is folytatódhat önkénteseink segítségével.

Turny Zoltán

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén

Megvalósult

A program célja a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén található kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok védelme. A terület "zászlóshajó faja" a rákosi vipera.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.