Ugrás a fő tartalomra

A fény az életük

Megfigyeléseink szerint tavaly nyáron volt az eddigi legerősebb dunavirág rajzás 2012-óta, ugyanis a vízfolyásoktól sok-sok kilométerre, bent a településeken is megjelentek csóváik a lámpák alatt. A képen egy milliós kompenzációs rajt láthatunk a felsőgöd

Május 16-án ünnepeljük a Fény Nemzetközi Napját. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy középpontba helyezzük a fény élővilágra kifejtett hatásait is.

Fontos tudnunk, hogy a mesterséges fények jelentős hatást fejtenek ki az élővilágra. Ennek egyik legismertebb példája, amikor a kültéri lámpák fénykörébe különböző rovarok gyűlnek össze, melyek így élőhelyüktől, táplálkozóhelyüktől és szaporodóhelyüktől egyaránt távol kerülhetnek. Ez a jelenség például negatívan befolyásolja az éjszaka aktív beporzók viselkedését is. A mesterséges fényárban úszó rétek beporzásra váró növényeit ugyanis svájci kutatók szerint akár 62 százalékkal kevesebb rovar látogatja, mint a csillagfényes réteket, ami egyúttal alacsonyabb terméshozamot is jelent. Ebben az esetben tehát a fény nem vonzotta a beporzókat, hanem épphogy távol tartotta őket a természetes élőhelyüktől.

 

A fénynek ugyanakkor van egy olyan speciális tulajdonsága is, a polarizáció, melyet az emberi szem nem képes érzékelni, számos ízeltlábú és gerinces faj azonban igen. A vízirovarok például arra használják ezt a különleges képességüket, hogy könnyen megtalálják vizes élőhelyüket, melyet a vízfelszínről visszaverődő fény polarizációja jelez számukra.

 

Egyes sötét és fényes mesterséges felületek ugyanakkor optikai tulajdonságaikat tekintve nagyon hasonlóak a természetes vizekhez, ami a vízirovarokat megtéveszti és tömegesen eltéríti. Így fordulhat elő, hogy fekete autókon, fekete márvány sírköveken, napelemeken, aszfaltutakon, fekete műanyag mezőgazdasági fóliákon olykor tömegesen látunk kérészeket, böglyöket vagy különböző szitakötőket. Ezek a vízirovarok tehát ugyanúgy fognak viselkedni ezeknél a mesterséges felületeknél, mintha víz közelében lennének, például felettük párzanak, rájuk petéznek vagy inni próbálnak belőlük.

 

Az egyre szélesebb körben ismert dunavirág kérészek rajzását e két hatás egyszerre zavarja meg: a folyók felett átívelő hidak, a kivilágított hajók és a part menti épületek fényei ugyanis egy olyan összetett ökológiai csapdát jelentenek, ahol a hagyományos ökológiai fényszennyezés (a közvilágítás vonzó hatása) és a poláros fényszennyezés (az aszfalt vízfelszínhez való optikai hasonlósága) egymás hatását erősítve hat természetes viselkedésükre. A hidak lámpáinál kialakuló ökológiai csapdában a természetvédelmi oltalom alatt álló dunavirágok hatalmas csóvákat alakítanak ki, végül pedig a számukra vizet utánzó aszfaltra petéznek és elpusztulnak. A jelenség közlekedésbiztonsági problémákat is okoz: az aszfalton összegyűlt bűzös tetemszőnyeg csúszóssá teszi az autók, kerékpárosok és gyalogosok által használt felületeket.

 

Az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet és az ELTE Környezetoptika Laboratórium dr. Horváth Gábor és dr. Kriska György vezetésével e hatás csökkentése érdekében 2019 áprilisában a világon elsőként épített ki egy innovatív védőeszközt, amely a tavalyi szezontól kezdve szolgálja a dunavirág kérészek védelmét. A hídpillérekre szerelt kék fényű reflektorok a rajzás időszakának estéin akkor kapcsolnak be automatikusan egy 4 órás üzemidőre, amikor az égboltfény intenzitása egy előre megadott szint alá csökken. Az újonnan kiépült optikai védőrendszer az első tapasztalatok alapján közvetlenül a folyó felett tartja a rajzó kérészek zömét. Ennek köszönhetően a rajzó kérészek többsége megtermékenyített tojáscsomóival együtt nem az aszfaltra, hanem a Duna vizébe hullik, miáltal utódaik megmenekülhetnek. A megvalósult fejlesztés ráadásul nemcsak természetvédelmi célokat szolgál, hanem általa a tahitófalui hídon történő közlekedés is biztonságosabbá válhat.

Potyó Imre, Farkas Alexandra

 

Ismeretterjesztő és szakcikkek:

 

Életmentő fénycsapdák – Élet és Tudomány 2016/34. szám

https://www.eletestudomany.hu/eletmento_fenycsapdak

·        Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó – National Geographic 2019. szept.

https://ng.hu/termeszet/2019/09/19/kiepult-az-elso-dunai-kereszvedo-fenysorompo/

A kutatócsoport angol nyelvű szakcikke a fénysorompó működéséről https://royalsocietypublishing.org/doi/full/10.1098/rsos.171166

1 órás díjnyertes film:

·        Dunavirág mentőakció

https://www.youtube.com/watch?v=Kvc9WbzsjD4

Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.