Ugrás a fő tartalomra

Táti és süttői Duna-szigetek TT

A Táti-szigetek madártávlatból (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)

A 299,91 hektár kiterjedésű terület kiemelt természetvédelmi oltalma az egykori Duna menti természetes vizes és víz közeli élőhelyek maradványainak megőrzését, fenntartását szolgálja.

Érintett települések: Esztergom, Süttő, Tát

Kiterjedés: 299,91 hektár

Védetté nyilvánító jogszabály: Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület létesítéséről szóló 7/2020. (III. 25.) sz. AM rendelet.

A védetté nyilvánítás és a természetvédelmi kezelési terv kihirdetése – többek között − a következő táj- és természetvédelmi célkitűzések elérését segíti elő:

- a Duna mentére egykor általánosan jellemző, fajgazdagságukban egyedülálló mocsárétek és puhafás ligeterdők természetes mintázatban történő megőrzése,

- védett, fokozottan védett növényfajok, pl. a pettyegetett őszirózsa, a szibériai nőszirom, a kornistárnics és a mocsári aggófű élőhelyének és állományainak megőrzése,

- védett, fokozottan védett állatfajok pl. a fekete gólya, a rétisas, haris és az európai hód életfeltételeinek biztosítása,

- a terület természetvédelmi célú bemutatása.

Dunai menedékek

A XIX. századi nagy folyamszabályozások után megmaradt dunai szigetek kiemelkedő értéket képviselnek a folyó egyhangúságának megbontásával.

Természetes állapotukban az ártéri erdők és a folyó menti galériaerdők jellemző állományai, a partmenti bokorfüzesek és a beljebb található puhafa-ligeterdők voltak jelen a szigeteken. A ligeterdők java részét azonban (pl. a Nyáros-szigeten) az 1950-es évektől elkezdték letermelni, amely az 1970-es években a Bős–Nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról megkötött szerződés következtében vett újabb lendületet. Mára a korábbi fehér nyaras ligeterdőknek csak kis része maradt meg.

A Körtvélyesi-sziget jelentős részét különleges természeti értékek élőhelyéül szolgáló ártéri kaszálórét foglalja el. A néhány méteres szintkülönbségeknek köszönhetően itt igen változatos, a hosszan vízállásos területektől a magasabb térszínek száraz gyepjeiig számos élőhely alkot összetett, dinamikus rendszert.

A változatos élőhelyeken változatos az állatvilág is, pl. a szitakötő-fauna a terület kiemelkedő értéke: a felmérések 17 faj jelenlétét bizonyították. Számos madárfaj választja költő-, átvonuló- vagy pihenőhelyül a szigeteket: az évtizedes kutatások során eddig 241 faj jelenlétét sikerült kimutatni a területen, amelyből közel 100 faj költött, vagy költ napjainkban is.

A szigetek lehetővé teszik az egyre erősödő hajóforgalomban a hullámzástól mentes, „csendes vizek” kialakulását is, ahol a halivadékok zavartalanul fejlődhetnek.

Veszélyek

A hagyományos gazdálkodás – mint a legeltetés és a kaszálás – segített megőrizni a gyepeket, és élőhelyet biztosított olyan színpompás védett növényeknek, mint a kornistárnics és a réti iszalag. A legeltetés és kaszálás megszűntével a természet elkezdte visszafoglalni a területet, ám a megbomlott egyensúly már nem a korábban honos növények és állatok visszatelepedésének kedvezett, hanem új, agresszíven terjeszkedő fajoknak jelentett lehetőséget.

A folyamszabályozás nem kerülte el ezt a mellékágrendszert sem. Keresztirányú kövezések, zárások épültek a hajózási feltételek javítására, illetve egy mellékágat feltöltöttek, mely ennek következtében napjainkra már el is tűnt. A részben lezárt mellékágak feliszapolódásnak indultak. Az egyre szélsőségesebb vízjárás pedig ritkább, ám annál hevesebb, rövid áradásokat hoz. Ez a helyzet a dunai ártéren szaporodó halfajok számára is meglehetősen kedvezőtlen, mivel az ívás megtörténhet ugyan, azonban az áradás gyors levonulása miatt az ivadék vagy ikra elpusztul.

Aktív természetvédelem

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felismerve ezeket a problémákat négy részből álló élőhely-rekonstrukciós beruházást valósított meg az elmúlt években (2016-2020). A folyómeder kotrásával több víz jut a szigetek közé, az új zsilipek segítségével szabályozhatóvá vált az árhullám levonulása, a kis mesterséges tóban pedig a halak és a kétéltűek zavartalanul tudnak szaporodni. Megkezdődött az idegenhonos, agresszívan terjedő zöld juhar és amerikai kőris kiirtása, a helyükre pedig őshonos nyárfákat és kocsányos tölgyeket telepítünk.

A Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület 2020 áprilisától hatályos természetvédelmi oltalma e projekt eredményeinek hosszú távú fenntartását is elősegíti.

A Duna

Nemzeti parkunk névadó folyama – a Volga után – Európa második legnagyobb folyóvize, jóllehet jelentőségében messze elsőséget élvez.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.