A park stílusa tájképi dendrológiai kert. A terepalakulat változatos, lankás, közepén dísztóval, míg a szélén patakok futnak keresztül. Ezek a vízfelületek egyben a park mikroklímáját is jelentősen módosítják.
Védettségét a jelenleg hatályos, az Alcsúti arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 33/2007. (X. 18.) KvVM rendelet tartja fenn.
Védetté nyilvánítási határozat száma: OTT. 344/1952. számú határozata
A terület természetvédelmi törzskönyvi száma: 37/TT/52
Terület nagysága: 40,5 ha
Érintett közigazgatási határ: Alcsútdoboz, 078 sz. külterület
A védett természeti értékek főbb jellemzése
József nádor 1818-ban kapja meg az Alcsúti Uradalmat, ahol 2 év múlva már építi kastélyát Pollack Mihály tervei szerint. Az uradalom hamarosan az ország legelső mintagazdaságává alakul. A kastélykertet 1825-től alakítják, a schönbrunni Tot család közreműködésével.
Növényzete a XIX. századi növényhasznosítás eredményeként egy 540 fajból álló fás növény gyűjtemény, melynek származati helyei: Európa, Kisázsia, Kelet-Azsia és Észak-Amerika. Legszebb idős példányai a parknak a platánok, törökmogyorók, tulipánfák, vasfák, vérbükkösök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok, de értékes a hárs, juhar, tölgy és gesztenyefajok gyűjteménye is. Egyedülállóan különös értékű a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű törökmogyoró és a közeli Csaplári erdő 170 éves libanoni cédrusa.
Állatvilága másodlagos, az énekesmadár állománya jelentős. A kerti építmények közül a kastélykápolna, babaház, medveház, a gloriette és kisebb parki építmények jelentősek. Sajnos a kastély 1945 után elpusztult, ma már csak a homlokzati fal áll.
Az arborétum ma korlátozott közhasználatú park. Funkciója génbank-gyűjtemény, bemutatóhely, kirándulóhely, rekreációs terület, madárvédelmi és kísérleti telep, történelmi emlékhely, kerttörténeti emlék, kultúrterület.
Különleges értéke, hogy eredeti állapotában megmaradt hamisítatlan reformkori kert. Műemléki és természetvédelmi védettséget egyaránt élvez.
Bemutatóhelyei: a kastélykápolnában kerttörténeti kiállítás, a babaházban József főherceg katonái című kiállítás működik.
Főbb veszélyeztető tényezők és speciális védelmi feladatok:
A park eredeti állapotában való megtartása, a növénycsoportok és térhatások eredetire való visszaállítása fontos feladat. A növénygyűjtemény fejlesztése, új fajták beszerzése és ültetése, a műemlékek, építmények felújítása is a kezelő folyamatos feladata.
Az arborétumot fenyegető veszélyeztető tényezők közül megemlíthetjük:
Génerózió, a gyűjtemény állományának csökkenése. Az idős fák természetes pusztulása mellett egyes farontó gombák elszaporodása, a levegő minőségének romlása, az éveken át tartó aszályos nyarak, egyes télvégi erős lehűlések komoly károkat okoznak.
Vízminőség romlása: ennek oka a vízgyűjtőterületek elszennyeződése, a tó iszappal való feltöltődése. A közeli bányászat a talajvíz szintjét jelentősen süllyesztette, a patakok vízhozamát nagymértékben csökkentette.
Szomszédos területeken folyó tevékenységek hatása.
Közúton történő veszélyes hulladékok és anyagok szállítása. Fordult már elő olajszállításból eredő baleset, aminek következtében nagymértékű talaj- és vízszennyeződés következett be.
A közeli állattartó telepek intenzív működtetése szintén kedvezőtlen hatású lehet a védett területre.