Tavaszi hérics
Kora tavasszal páratlan látványt nyújt a héricsek hatalmas sárga virágaival borított domboldal vagy erdei tisztás. A virágok egyúttal arról is árulkodnak, hogy élőhelyükön egykor állatok legeltek, amik elkerülték az erősen mérgező növényt és az el tudott szaporodni.
A görög mitológia szerint Adonis ellenállhatatlanul szépséges
pásztorfiú volt. Aphrodité beleszeretett és a kedvese lett. Férje, Arész
bosszúból egy őszi vadászat alkalmával vadkan alakjában megölte a fiút,
akinek véréből virágok fakadtak. Adonisz az alvilágba került. Aphrodité
hiába ment utána, mert az alvilág istennője, Perszephoné is megszerette
és nem engedte el. Az istennők civakodásának Zeusz vetett véget, úgy
döntött, hogy Adonisz minden tavasszal térjen vissza a földre.
Tavasszal, amikor a hérics kivirít, Adonisz is feltámad, amikor pedig
elhervad és ősszel visszahúzódik a földbe, az ifjú is megtér alvilági
istennőjéhez. A hérics a görögöknél a tavasz jelképe volt és
virágzásakor ünnepségeket rendeztek Adonis feltámadásának emlékére.
Bár
a legeltetés kedvezett neki, egyedszáma – különösen az Alföldön – mégis
megfogyatkozott, mivel látványos virágaiért és gyógyhatása miatt is
gyűjtötték. Korábban állatok gyógyítására, tályoggyökérként használták
gennyszívó hatása miatt. Régóta ismert vízhajtó hatású gyógynövény,
vesebetegségek esetén is alkalmazták. Cervello olasz gyógyszerész a 19.
század végén vonta ki belőle az adonin nevű alkaloidot, amely erős
szívgyógyszer, korábban emiatt is nagy mennyiségben gyűjtötték és
védelmét is ez tette szükségessé. Leveleit a tyúkszem puhítására is
használták, ezért kapta a tyúkszemvirág nevet. Erdélyben helyenként
kotlóvirágnak hívják, mert a hiedelem szerint rontó hatása van a
kotlóra, nem lesz csirkéje.
Társnevei: kaporrózsa, sárga kökörcsin, tyúkszemvirág; Erdélyben: csókavirág, kotlóvirág.
legeltetést jelző növények
gyógyító növények
Adonis vernalis LINNÉ 1753