Nadragulya
Magyar neve a mandragóra módosulása lehet, ami közismerten mérgező növény. Számos társneve is mérgező hatására utal, pl. farkasbogyó, ördögszőlő.
Tudományos neve figyelmeztet rá, hogy a nadragulya fényes fekete
termései az emberre erősen mérgezőek, hiszen Linné azért nevezte el
Atropa-nak, mert a három párka közül Atroposz vágja el az élet fonalát.
Bizonyos állatfajok ugyanakkor alig érzékenyek rá, ilyen pl. a tehén, a
madarak, és a nyulak. A kolorádóbogár állítólag egyenesen kedveli. A
szóbeszéd szerint Marcus Antonius seregét is nadragulyával mérgezték
meg, amikor i.e. 34-ben a Római Birodalom keleti terjeszkedésének
érdekében a parthusokkal háborúzott.
A belladonna név „szép hölgyet” jelent. Ennek magyarázata, hogy a
termésében található, atropin nevű mérgező alkaloid pupillatágító
hatású. Kivonatát a középkori Itáliában az igézően fekete szembogárra
vágyó hölgyek csepegtették a szemükbe. Az atropint a szemészek ma is
használják pl. a szemfenék vizsgálatához. Egy másik magyarázat szerint a
nadragulya által okozott bódulat erotikus látomásokkal jár együtt, a
növényt fogyasztó férfi szemei előtt csábító nőalak jelenik meg.
Atropa bella-donna LINNÉ 1753