Modern technológiával a legjobb megoldásokért …
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A vizsgált terület a Hajta patak folyószabályozások előtti, kanyargós, jelenleg száraz medre, melyben természetközeli (ligetes, nádasos) szakaszok váltakoznak legeltetett, kaszált gyepekkel és szántókkal. A modell, az alábbi okokból, a szántott szakaszon három megoldási lehetőséget vizsgál.</p>
Az eredményeket a mellékelt dokumentumokban lehet megtekinteni, melyek egyes oldalain elhelyezett videók mutatják be az Ős-Hajta medrébe betáplált, azon végighaladó víz útját. A videók elindítása után a víz a kép középső és felső részén, néhány másodperces késleltetetéssel lép be a kanyargós folyómederbe, majd a medermorfológiától függően áramlik végig a kiválasztott szakaszon. A betáplált víz levonulási fázisát is mutatják a videók, melyek megállíthatók, újraindíthatók, előre tekerhetők a megszokott kezelőfelületen, mely a videók alatt találhatók. (A modellezés során készült egyes fontos pillanatképeket külön dokumentumban gyűjtöttük össze.) = képek…ppt.
A modellezés és bemutatás központjában azért a legkonfliktusosabb szántott szakasz áll, mert a szántóföldi művelés vízérzékenysége a legnagyobb, mert a szántón vegetációs időszakban jellemzően nem állhat víz, ill. a talajvíz sem lehet túl magas. Ugyanakkor az sem kedvező, ha a talajvíz szintje mélyre süllyed. Ez az a pont, ahol a gazdálkodói és természetvédelmi érdek találkozhat. A vizes élőhelyeknek a magasabb, sőt az állandó magas talajvízállás, a „belvizesség” a megfelelő. Meglátásunk szerint a belvíznek, magas talajvíznek kitett területek nem alkalmasak szántóföldi művelésre, azon művelési ágat szükséges váltani. Adott projektterületen és számos más területen a művelési ág megváltoztatására nincs, vagy egyelőre nincs mód, ugyanakkor a lehetőségek és a kompromisszumok közös keresése már nem odázható el.
Az első változat szerint (link a voatkozzó ppt-re: … REF….ppt) a szántott szakaszon, de az eredeti morfológiájú folyómederben vezetjük a vizet. A második változatban (link a ..csésze… ppt-re) egy viszonylag sekély és széles, csésze alakú árkot alakítunk ki (szélesség 6 m, mélység 0,3 m) a hajdani mederfenékben. A harmadik változatban (link a ..trapéz… ppt-re) a mindennapokból jól ismert trapéz alakú, 3 m széles, 1 m mély medret vizsgáltuk. Adott modell a talajvízállás nyomon követését nem teszi lehetővé, de a területigény és áramlás módja jól megfigyelhető és a víz tájban maradására is lehet következtetni.
A szélesebb meder esetében a közvetlenül igénybe vett, termelésből vélhetően kieső (más megközelítésben vízzel jobban ellátott) sáv szélesebb. Ugyanakkor a meder menti területen a talajvízszint árkolás okozta süllyedése is csekélyebb.
Az eredeti, árok nélkül mederfenéken a víz szélesebb sávot érintve halad a mederben. A talajvíz szintjét süllyesztő hatása a legkisebb (nincs). Ezért a közvetve érintett sáv szántónak ugyan túlságosan vizes lehet, a medermenti területek vízellátottsága javulhat, aszálykockázata csökken.
Ezzel ellentétes hatású a hajdani folyómederbe ásott keskeny és mély árok, mely a mederfenék művelését biztonságosabbá teszi, a környező területek aszálykockázatát azonban növeli.
A fentiek alapján mérlegelni szükséges, hogy a kiszáradó tájban, mely művelési ágat célszerű, milyen környezeti hatások mellett alkalmazni. Felmerül a kérdés, hogy néhány méter széles mélyfekvésű, hajdani folyómederben lévő szántóföldi sávok hasznosítása megéri-e, miközben még nagyobb területek szántóföldjei száradnak ki, vagy más, vizet tűrő művelési ágat választanak-e, netán az adott keskeny sávot visszaadják a természetnek.
A bemutatott változatelemzés (modellezés) háttere iránt jobban érdeklődő lakosoknak, területhasználóknak, tervezőknek, természet- és tájvédelemmel foglalkozóknak további információk is elérhetők a dokumentumokban és az alábbiakban:
További információk, elsősorban tervezőknek
A modellezés során valós helyzetek igen nagy számú, valós megoldási lehetőségeinek gyors és rugalmas előzetes vizsgálatára van lehetőség. Jelen modellezési feladat során egy valós, futó élőhelyrehabilitációs projekt lehetőségeit vizsgáltuk. Az útkeresés során rendkívül sok lehetőség merült fel, melyek közül néhány változatot vizsgáltunk részletesebben. A modellezés alapvető célja nem a tervezés alátámasztása volt, hanem a terület vízellátásának látványos, szemléletes bemutatása a területhasználati konfliktusok mérséklése és lehetőség szerinti szemléletes érzékeltetése szempontjából. Vagyis, a táj- és természetalapú vízmegtartás, vízgazdálkodás lehetőségeinek általános közbeszédbeli lehetőségeinek és szélsőségeinek konkrétumok menti „átbeszélése”, az Útmutató részeként.
Egyfelől azt kívántuk illusztrálni, hogy Igazgatóságunk a tervezés során a mezőgazdasági és infrastruktúra védelmi szempontokat is figyelembe kívánja venni, illetve, e mentén maximálni kívánja az élőhelyvédelmi, klímaalkalmazkodási célokat (nagyvizek kormányzása, aszálykárok mérséklése a száradó tájban), úgy, hogy maga is látja és bemutatja, hogy a tájhasználatra nézve is milyen előnyökkel, hátrányokkal, kompromisszumokkal jár a beavatkozás. Pontosabban: a lehetséges beavatkozási lehetőségek közül, melyek azok, melyek így vagy úgy, a különböző érdekeket, akár egyidejűleg képesek figyelembe venni.
Adott mintaterületen, annak relatíve kis kiterjedése mellett is, számos olyan változat merült fel, mely felhívja a figyelmet arra, hogy a tájban való vízkormányzás előnyeit a táji, természeti adottságokra is kell és lehet optimalizálni, valamint szakaszonként differenciált tervezésre van mód és szükség.
Az Igazgatóság, egyidejűleg, élni kíván a modern koncepció-alkotási, tervezési eljárások nyújtotta előnyökkel. Jelen modellezés során nem volt mód a beszivárgás, a párolgás, a területhasználatok, a felszínborítás okozta érdesség tervezési igényeket kielégítő szintű figyelembe vételére, melyeket a szakértő és nem szakértő Olvasónak is figyelembe kell vennie a videó és a képek tanulmányozása során.
A modell futtatását nem egy állandó, időszakosan változó vízhozamra alapoztuk, hanem egy másik élőhelyrehabilitációs területről alkalomszerűen továbbjutó vízmennyiségre, mely maximuma ismert. A túlcsorduló víz mennyisége fokozatosan nő és éri el a maximumot, majd nullára csökken a „vízpótlás” megszakadásával. A táj domborzati és a meder morfológiai adottságai révén a mederben megjelenő víz és viszonylag hosszabb időszakon át visszamarad, a teljes elszivárgásig, elpárolgásig.
További információk természetvédelemmel foglalkozóknak
A modellezés alapvető célja, a másutt is leírtakkal összhangban, hogy a területhasználók felé jelezzük, szempontjaikat értjük, figyelembe vesszük, ugyanakkor a természet- és tájvédelem szempontjainak is érvényesülniük kell. Adott mintaterületen, a hajdani folyómeder különböző szakaszain más-más vegetációtípusok váltják egymást. Az eltérések legfőbb oka, valószínűleg, nem a termőhelyi különbségekben van, hiszen morfológiailag és vízellátottság szempontjából jellemzően hasonló szakaszokról van szó, hanem a területhasználat módjában.
Egyes szakaszok mezőgazdasági művelés alatt állnak, vagy legeltetik, kaszálják őket, vagy szántóföldi kultúrákat alakítottak ki a mederben. Az élőhelyrehabilitációs tervezés jelen fázisában területhasználat-váltásra nem volt mód, de vizsgáltuk annak szükségszerűségét, lehetséges mezőgazdasági hatásait, előnyeit, kompromisszumait. A meder egy szakasza természetszerű vegetációval fedett, ahonnan „csak” a víz hiányzik, hasznosítási kényszer nem érvényesül, ezért a víz bevezetése, mederszakaszon átvezetése során kompromisszumokat nem, vagy alig kell kötni. A többi szakaszon a vízátvezetés során a gyep és szántó művelés érdekében az árkolás valamilyen formája szükséges lehet. Amint korábban bemutattuk, vizsgáltuk a jelenlegi adottságok menti vízvezetés lehetőségét, ill. a szántóföldi szakasz esetében egy sekélyebb és széles, illetve egy mélyebb és keskenyebb árok kialakításának lehetőségét. Mindezek mellett is, a táj adottságai miatt, a víz levonulása késleltetett, hozzájárulhat a gyepek, nádasok, sásosok, ligeterdők állapotának javításához.