Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Szárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands

Időszak: 2013.09.01 - 2020.08.31

Téma: Özönnövények visszaszorítása, Élőhelyek helyreállítása

Forrás: LIFE

A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:

English version >>

Interjú a Tétényi-fennsíkon a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című pályázat keretében zajló természetvédelmi munkákról. M1, Kék Bolygó, 2016. szeptember 12-i adás (4:40-től).

Beszámoló a projektről a nyeromagyarok.eu-n

KUTATÁSI JELENTÉSEK LETÖLTÉSE


1. Őshonos cserjefajok terjedése


A Magyarországi gyeptípusok közül, mind a sub-pannon sztyeppek, mind a löszgyepek esetében elmondható, hogy a máig fennmaradt élőhely foltok részben több száz évvel ezelőtt, legeltetés céljával végrehajtott fa- és cserjeirtás hatására alakultak ki. Mivel az elmúlt évszázadok során e gyepek környezetében a területhasználat jelentősen megváltozott, mára ezek az emberi hatásra kialakult és fennmaradt élőhelyek kiemelt értékké váltak. Természetes gyeptípusok és ahhoz kötődő ritka növény és állatfajok számára jelentenek menedékhelyet, refúgiumot.

Magyarországon a külterjes állattartás jelentős mértékben háttérbe a szorult az elmúlt 50 évben, részben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hatására, részben pedig a rendszerváltás során rendkívül elhúzódó tulajdonjogi rendezés és piaci átrendeződés miatt. Ez, a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzet nagyon lassan mutat javuló tendenciát. A gyepeket fenntartó legeltetés és kaszálás elmaradása teret engedett a lassú visszaerdősülésnek, melynek első fázisa az őshonos cserjék (elsősorban Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa sp.) tömegessé válása és záródása. E folyamat mesterséges beavatkozás nélkül a száraz gyepi életközösség visszaszorulását, teljes eltűnését eredményezi. Mivel az állattartás - részben az agrár környezetvédelmi támogatásoknak köszönhetően - fokozatosan erősödő tendenciát mutat, úgy tűnik, reális a lehetősége annak, hogy a következő tíz évben egyre több értékes gyepterületen jelenjen meg ismét a kíméletes extenzív legeltetés, mint fenntartó használat. Ugyanakkor az előrehaladott cserjésedés miatt a kiemelt jelentőségű élőhelyeken soron kívül szükséges a helyreállítás és a kedvező gyep-cserjés mozaik kialakítása.

A projektben a célterületeken kíméletes - a terület domborzati viszonyaitól függően - kézi, vagy gépi módszerrel tervezzük a cserjék mechanikus eltávolítását és a gyepterületek szabaddá tételét. A cserjék visszaszorítása nem lesz teljes mértékű. A mára erősen cserjésedett, teljesen záródott foltok mozaikszerűen megmaradnak, növelve az élőhelyi diverzitást - elsősorban az ízeltlábúak és a madarak szempontjából. A gyepes állapot visszaállítását követően reális a lehetősége a megfelelő fenntartó használatok ismételt bevezetésének, melyet az After-LIFE kezelési terv mutat majd be.

A projekt célterületei az alábbi Natura 2000 területeken belül találhatóak:
  • Epöli szarmata vonulat (HUDI20016) területén: Gyermelyi gyep
  • Gödöllői-dombság peremterületei (HUDI20040) területén: Fóti-Somlyó
  • Debegió-hegy (HUDI20014)
  • Gödöllői-dombság (HUDI20023) területén: Domonyvölgy és Küdői-hegy
  • Budaörsi kopárok (HUDI20010)
  • Érd-tétényi plató (HUDI20017)
  • Felső-Tápió (HUDI20019) területén: Szentmártonkátai lőtér
  • Alsó-Tápió és patakvölgyek (HUDI20050) - Tápiósági Földvár

2. Invazív növényfajok terjedése

Az invazív fajok borításának növekedése az őshonos cserjefajokhoz hasonlóan árnyékolással kiszorítja az őshonos gyeptársulásokat. Az akác esetében megjegyzendő az is, hogy a talaj nitrogén-tartalmának megemelésével hosszú távon is képes alkalmatlanná tenni a termőhelyet az őshonos fajok számára és a nitrofil, gyom jellegű aljnövényzet megtelepedésének kedvez.

A projektterületek megtisztításához várjuk önkéntesek jelentkezését a következő elérhetőségeken:
Zöldövezet Társulás, Herencsár Milán (+36 20 3444 750), onkentes@zoldovezet.info


3. Kedvezőtlen tulajdonviszonyok

A projekt egyes célterületein (Küdői-hegy, Tápiósági Földvár, Gyermelyi gyep és Domonyvölgy) a természetvédelmi kezelés megvalósításának komoly gyakorlati akadályát jelentik a kedvezőtlen tulajdonviszonyok. A kedvezőtlen tulajdonviszony megakadályozhatja az élőhely szempontjából szükséges kezelési beavatkozások megvalósulását, mivel sok, szakmai szempontból képzetlen érintett egyetértése nélkül nem kezdhető meg aktív beavatkozás. Kritikus példa erre a Küdői-hegy, ahol Közép-Magyarország egyik legértékesebb löszgyepe cserjésedik rendkívüli gyorsasággal a megfelelő szakmai kezelés hiányában. Ezzel párhuzamosan sok területen jelent meg ingatlanspekulációs szándék, vagyis termőföld helyett beépítési célú használat tervezése, aminek azonban mára - a jogszabályi és hatósági tiltások miatt - a tulajdonosok is látják az irrealitását. Azokon a területeken, ahol reális piaci árak mellett az ilyen tulajdonosok a terület eladása mellett döntenek, jó megoldás lehet a természetvédelmi célú állami tulajdonba vétel, hiszen akkor a kezelések megvalósítása egyetlen, ágazati jogszabályok alapján működő érdekelt hatáskörébe kerülnek.


4. Helytelen területhasználat

Egyes helyeken a talajfelszín és a vegetáció károsításával járó, illegális emberi használatok okoznak problémát. Ilyen pl. az illegális motoros közlekedés, a hulladék-elhelyezés és az illegális anyagkitermelés (jellemzően homok). Az egymással részben összefüggő problémák felszámolását az úthálózat fizikai korlátozásával (útlezárások, sorompók), tájékoztató táblák elhelyezésével, a talajfelszín roncsolás helyreállításával (földmunka), valamint kommunikációs eszközökkel kívánjuk elérni.

További információ:
http://www.grasslandlifeip.hu/

Kapcsolódó hírek

Ráncos gyászbogár és szarvas álganéjtúró: közösségi jelentőségű fajok új helyszíneken

A „Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon” című LIFE12NAT/HU/001028 azonosító számú pályázat végrehajtása 2013 óta folyik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kilenc projektterületén. A bogárfauna monitorozása során kiemelt figyelem irányul a közösségi jelentőségű („jelölő”) fajokra. Idén (2019-ben) fontos új adatokra sikerült szert tennünk.

Tovább

Szorgos kis kezek 250 db facsemetét ültettek

A Közép-Budai Waldorf Iskola 70 fős csapatával végeztünk élőhely-rekonstrukciós munkákat a Fóti-Somlyó Természetvédelmi Területen.

Tovább

Erdőszerkezet-átalakítás Szentmártonkátán

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 2016–
2018 között jelentős élőhely-helyreállítási munkálatokat
hajtott végre a szentmártonkátai lőtéren.

Tovább

Szárazgyepek kezelése a máriahalmi Natura 2000 területen

A Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon
című, LIFE12NAT/HU/001028 azonosító számú pályázat
keretében 9 projektterületen zajlanak élőhelyhelyreállítási
munkálatok szárazgyepterületeken.

Tovább

20 ÉV, 20 KÉPBEN, 2 HELYSZÍNEN

Tanösvény-átadóval, természetismereti játékokkal és a Tápió-vidék elmúlt 20 évének bemutatásával ünnepeltük a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 20 éves jubileumát.
A Tápióságon zajló rendezvényen részt vett Balczó Bertalan helyettes államtitkár is.

Tovább

Tőrösdarazsak és poszméhek terjedőben

Mint minden nagyobb rovarrendben, a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) között is találhatunk olyan melegkedvelő, mediterrán elterjedésű fajokat, amelyek mostanában érzékelhetően gyakoribbak a hazai faunában.

Tovább

Bíborcincérek a Debegió-hegyen

Aki az idén tavasszal és nyár elején a Debegió-hegyen járt, úgy érezhette, szinte a tájjal együtt fellélegzik. Az inváziós akácok, ostorfák és bálványfák nagy részének eltüntetésével a területnek ismét az a képe, ami korábban volt: zárt és nyílt homokpusztagyep, melyet csupán a szándékosan meghagyott hazai nyárak tarkítanak.

Tovább

Élőhelykezelés Göd határában

Az itt végzett természetvédelmi célú irtás továbbra is sok arra látogatóból és helyi lakosból vált ki ellenszenvet. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik!

Tovább

ÖNKÉNTESSÉG a szárazgyepek védelmében

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság önkéntes akciót szervezett a Zöldövezet Társulás Egyesület közreműködésével a szárazgyepek védelme érdekében megvalósított LIFE+ pályázatának keretében, és egyúttal újabb eseményt hirdet!

Tovább

Családi nap Tápióságon

2017. október 14-én Igazgatóságunk a Zöldövezet Társulással közösen rendezte meg Tápióság határában, a Cimbáld-réten a Szárazgyepek LIFE+pályázathoz kapcsolódó családi napot.

Tovább

Önkéntesek a szárazgyepekért 2017

2017-ben folytatódott az önkéntesek bevonása a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat megvalósításába.

Tovább

Élőhelykezelés a Budaörsi Kopárokon

A Budaörsi Kopárokon végzett, természetvédelmi célú erdőirtás továbbra is sok arra látogatóból vált ki ellenszenvet. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik.

Tovább

Önkéntesek a szárazgyepek megőrzéséért 2016

2016-ban is lelkes önkéntesek segítették a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat vállalásainak megvalósítását.

Tovább

Élőhelykezelés vagy erdőirtás?

Vajon mi zajlik a budaörsi kopárokon? Oszlassuk el a tévhiteket a természetvédelmi célú erdőirtással kapcsolatban.

Tovább

Hulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon

Jelentős mennyiségű kommunális és egyéb hulladékot szállítottunk el Törökbálintról, a Tétényi-fennsíkról. Az eredmény szembetűnő.

Tovább

Hulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon

Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület talán legértékesebb részén (hrsz. Törökbálint külterület 0152/44) egészen a közelmúltig méltatlanul kevés természetvédelmi célú beavatkozás történt. Ezen a kedvezőtlen helyzeten változást a 2013-as év hozott, amikor egyrészt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kapta meg a terület vagyonkezelői jogát és ezzel együtt a lehetőséget a tevőleges természetvédelemre, másrészt elkezdődött a nemzeti park által még 2012-ben összeállított és az EU-nak benyújtott "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ Nature pályázat, amelynek egyik kiemelt célterülete épp ez a különleges mészkőfennsík.

Tovább

Workshop a szárazgyepek védelméről

Igazgatóságunk 2016. január 21-én a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ Nature projekt keretében a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban zártkörű, igen sikeres workshopot rendezett a hazai nemzeti park igazgatóságok szakemberei, illetve a pályázatban részt vevő kutatók számára.

Tovább

Önkéntesekkel a természeti értékek védelméért

Javában zajlik a munka a Gödöllői-Dombvidék Tájvédelmi Körzet fokozottan védett Domonyvölgy-Bárányjárás területrészén. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ pályázat keretében a területen több mint két évtizede felhagyott legeltetés hiányában meginduló természetes beerdősülési folyamatoknak szab gátat. A munkák a terület kiemelkedő természeti értékei miatt nem végezhetők "gazdasági" méretekben.

Tovább

Sorompók az illegális használat ellen

A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.

Tovább

Dombvidéki Zöld Forgatag – Családi napot tartottunk Gödöllőn

Idén 25 éves a Gödöllői Tájvédelmi Körzet. Az évforduló alkalmából a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Dombvidéki Zöld Forgatag címmel családi napot tartott a Gödöllői Királyi Kastély parkjában szeptember 6-án.

Tovább

Sorompók az illegális használat ellen

A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.

Tovább

Kapcsolódó helyek

Fóti-Somlyó tanösvény

A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható.

Tovább

Gerecsei Tájvédelmi Körzet

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse.
Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el.
A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.

Tovább

Natura 2000 hálózat

Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

Tovább