Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Barlangok védelme a Gerecsében, a Pilisben és a Vértesben, földtani és barlangtani bemutatóhelyek tematikus hálózatának létrehozása

Időszak: 2016.02.16 - 2018.08.10

Téma: Barlangok védelme

Forrás: KEHOP

<p>A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén jelenleg 1496 barlang van nyilvántartva, mely a hazai nemzeti parkok viszonylatában a legjelentősebb. Magyarországon minden barlang ex-lege védelmet élvez, ami azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva, megtalálásuk pillanatában már védettek. A Gerecse és a Pilis-hegységben is, előfordulásuk meghaladja a 400-at, míg világviszonylatban egyedülállóan Budapest alatt közel 200 barlang található, mellyel méltón kiérdemelte a barlangok fővárosa elnevezést.</p>

Éppen ezért Igazgatóságunk fontos feladata a barlangok természetvédelmi helyzetének javítása, a sérült károsodott élőhelyek helyreállítása. Ezek finanszírozásához az „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” elnevezésű pályázati konstrukcióra nyújtott be pályázatot. A támogatás keretében lehetőségünk nyílt a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben, a Visegrádi-hegységben és a Bakonyban található 19 barlang és 5 mesterséges üreg lezárására, helyreállítására és az ott található élő- és élettelen természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez szükséges feltételek megteremtésére.

A fejlesztéssel megcélzott helyszínek mindegyike a nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok, Natura 2000 élőhelytípust képviselik, melyek stabil, több évszázados időtávlatban közel változatlan feltételek mellett működő ökológiai rendszerek. A szükséges infrastruktúra kialakításával, biztosítottuk ezek további működését, illetve rekonstrukciójával felszámoltuk a degradációs hatások és megelőztük az ott élő fajok (közülük több védett, fokozottan védett és Natura 2000 jelölő faj) eltűnését.

Ezeken a helyszíneken igen jelentős, természetvédelmi szempontból különösen értékes denevérfajok populációi találhatóak, melyek megőrzése és létfeltételeik biztosítása a projekt kiemelt célja volt. Hazánkban az Európában ismert 45 denevérfaj közül 28 fordul elő, ebből jelenleg 8 faj fokozottan védett, 20 faj védett, melyből összesen 10 szolgál alapjául a Natura 2000 területek kijelölésére. A pályázat érintett helyszínein ezek közül összesen 13 faj egyedeinek védelmet biztosíttuk, melyből 9 védett, 5 fokozottan védett és 7 Natura 2000 jelölőfaj. Számos barlang biztosít állandó téli denevér-szálláshelyet, egyben tavaszi és őszi váltószállást, és ad otthon szülőkolóniáknak, így természetvédelmi jelentőségük kiemelkedő.

A barlangok és mesterséges üregek bejáratának biztosítása, újbóli feltárása, kiépítése, „denevér-barát” lezárása biztosította a denevérek telelő-, és szaporodóhelyeinek zavartalanságát, megakadályozza az illetéktelenek bejutását, mely veszélyeztetheti az ott élő denevéreket.

A lezárások mellett számos helyszínen kerültek beépítésre létrák, lépővasak, kötelek, melyek elősegítik a biztonságos közlekedést, és biztosítják a szakemberek számára a barlangok állapotának és a denevér populációk rendszeres monitorozásának lehetőségét.

A beruházási elemek megvalósításával egy hosszútávon fenntartható, kezelhető állapotot értünk el, mely évtizedeken keresztül fenn tud majd maradni.

Igazgatóságunk egyik fő feladata a szemléletformálás, tájékoztatás, környezeti nevelés melynek eszköze lehet egy tanösvény, amin keresztül bemutathatóvá válnak az adott terület természeti értékei. A pályázat keretében lehetőségünk nyílt a Dunaalmás, illetve Szomód területén, a Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület 230,1 hektár kiterjedésű területének bemutatására szolgáló tanösvény kialakítására.
Dunaalmási kőfejtők védelmét elsősorban a földtani és természetvédelmi értékei indokolják. A tanösvény érinti a Natura 2000 Szomódi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területét, melyen számos Natura 2000 jelölőfaj található. Ritkaságnak számítanak az itt található feltárt geológiai rétegek és a történelmi jelentőségű, hazánkban az egyik legnagyobb hosszúságban fennmaradt római út.
A fejlesztés kiterjedt a mintegy 10-13 km hosszú „tanösvényrendszer” optimális nyomvonalának kijelölésére, azon belül a 4 fő attrakcióhelyszín - a Római út, a Les-hegy, a Kőpite és kőfejtők környéke, és a Csúcsos-hegy – bemutatására. A különböző irányokból történő megközelítés lehetőségeit figyelembe véve a tanösvény nyomvonala mindegyik helyszínt érinti és a hálózat meglehetősen hosszú voltára tekintettel, lehetőséget teremt rövidebb kirándulásokra is.

A Dunaalmási tanösvény kialakításával amellett, hogy bemutathatóvá váltak a terület természetvédelmi és geológiai értékei, az aktív pihenés eltöltéséhez is lehetőséget biztosít.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Szerződések:

Vörös József megbízási szerződés >>
módosítások: 12345

Kapcsolódó hírek

Lezárult sikeres barlangos pályázatunk

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program KEHOP-4.1.0-15-2016-00009 azonosítószámú, „Barlangok védelme a Gerecsében, a Pilisben, és a Vértesben” című projektje 2018. augusztus 10-én lezárult.

Tovább

Kapcsolódó helyek

Gerecsei Tájvédelmi Körzet

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.

Tovább

Vértesi Tájvédelmi Körzet

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.

Tovább