A rákosi vipera hosszútávú védelmének megalapozása
Időszak: 2004.01.01 - 2007.12.31
Téma: Élőhelyek helyreállítása
Forrás: LIFE
A pályázat célja a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) kihalásának megakadályozása.
Bemutatkozik a rákosi vipera
A rákosi vipera az egyetlen bennszülött
(csak a Kárpát-medencében őshonos), gerinces alfaj Magyarországon és
egyben Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. “A rákosi vipera
(Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása”
pályázatban megmentésére fogott össze a Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, és közösen elnyerték az Európai
Unió LIFE alapjának támogatását.
A rákosi vipera (Vipera ursinii
rakosiensis) fokozottan védett, egyedenként egymillió forint az eszmei
értéke. Elterjedési területe jelentősen összeszűkült, napjainkban csak a
Duna–Tisza köze néhány pontján, a Hanságban és Erdélyben él.
Világállományát mindössze 500 példányra becsülik a kutatók. A felnőtt
példányok mérete nem haladja meg a 60 cm-t, összetekeredve mindössze
akkora ez a szép állat, mint egy gyerektenyér. A nedves és száraz
gyeptípusok alkotta rétek találkozási zónáját lakja, mert ez biztosít
számára kedvező mikrodomborzati és mikroklimatikus adottságokat. A hideg
tél átvészelését a magasabb, száraz dombhátak teszik lehetővé számára,
ahol rágcsálójáratokba bújva alussza téli álmát. A fiatal viperák
szöcskét, sáskát, tücsköt esznek, a kifejlett egyedek gyíkokat,
madárfiókákat és rágcsálóivadékokat is elfogyasztanak.
Nagyon óvatos állat. Ha közeledünk
hozzá, villámgyorsan rágcsálójáratokba húzódik. A természetben elvétve
találkozhatunk vele, legnagyobb az esély kora tavasszal megpillantani,
mikor nászidőszakuk van, és ezért többet mozognak. Elevenszülő állat. A
nőstények nyár végén 6-14, alig 2 gramm súlyú kisviperát hoznak világra.
A rákosi vipera a legritkább esetben mar, mérge nem veszélyes,
méhcsípésszerű. Nem tudunk róla, hogy valaha halált okozott volna.
Eltűnésének oka elsősorban az
élőhelyvesztés, de a szándékos pusztítás és a kereskedelmi célú gyűjtés
is hozzájárult a faj vészes megfogyatkozásához. A veszélyeztetett
hüllőfajjal foglalkozó szakemberek végül – utolsó szalmaszálként – a
fenti pályázat keretében létrehozták a Rákosivipera-védelmi Központot,
ahol mesterséges szaporítási programot kezdtek meg. Szerencsére a
próbálkozást várakozáson felüli siker koronázta: mára a kunadacsi
komplexumban 1700-nál több rákosi vipera született már, és megkezdődött a
visszatelepítésük is természetes élőhelyeikre.
Az 1990-es években a Táborfalvai lőtéren
található élőhely a vipera egyik legstabilabb állományának adott
otthont. Mivel a kisméretű populációk mindig nagyon sérülékenyek, több
helyi katasztrófa összeadódó hatása itt is elegendő volt a teljes
összeomlásához. A rákosi vipera megmentését célzó LIFE programunkban a
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ezeken a vipera-élőhelyeken végzett
növényzet-térképezést, egyenesszárnyú- és kisemlős felmérést, valamint
vizsgáltuk, hogy a vipera jelen van-e még itt. A rákosi viperáról szóló
tudományos információkat egy Rosalia tanulmánykötetbe foglaltuk össze.
Jelenleg azon dolgozunk, hogy a megfelelő természetvédelmi kezeléssel a
pályázati célterületünkön fekvő viperaélőhelyet újra kedvezővé tegyük e
ritka és veszélyeztetett kígyófaj számára.
Miről ismerhetjük fel a rákosi viperát?
Hossza: max. 60 cm
Szeme: pupillája függőleges állású
Farka: rövid, hirtelen elkeskenyedő
Mintázata:
- tarkóján pillangó alakú folt van
- hátán szürkésbarna alapon cikk-cakk mintázat fut végig
- hasa szürke, piszkosfehér foltokkal Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője, a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) kihalásának megakadályozása érdekében az alábbi feladatokat végezték el:
- fajvédelmi központ kialakítása és üzemeltetése,
- állománymonitoring és alapkutatás,
- szemlélet-formálás,
- gyeprekonstrukció.