Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Ültessünk fát! De hogyan?

Megjelenés: 2019.09.18

A faültetési programok ismét reneszánszukat élik. Ültessünk ezret, tízezret, százezret, sőt egymilliót vagy inkább tízmilliót! – licitálják egymást túl a felhívások. Ezek nagyon jól és egyszerűen hangzanak, de az ördög – mint mindig – itt is a részletekben bújik meg.

Először is hova ültessünk?
Hazánkban minden területnek van tulajdonosa. Ez lehet magánszemély, önkormányzat, az állam, stb. Más területére természetesen csak a tulajdonos beleegyezésével ültethetünk. Ültessünk közterületre, hisz az mindenkié! – halljuk gyakran. A közterületeknek is van tulajdonosa, az illetékes önkormányzathoz tartoznak és minden nemű beavatkozáshoz (így faültetés, cserjék telepítése, virágágyak létrehozása, stb.) az önkormányzat engedélye szükséges. Ráadásul nem is biztos, hogy az ott lakók is ugyanazt szeretnék, mint mi. A közterületen belül pedig hová? Itt vezetékek mennek a földben, ott a levegőben, az épületektől is tartani kell a távolságot. Másutt a fa lombkoronája nem lóghat bele az út- vagy járdaszelvénybe, nem korlátozhatja az útkereszteződésekben, veszélyes kanyarokban a belátást, stb. Összességében gyakran nem is olyan egyszerű az ültetendő fák helyét megtalálni!

Ültessünk saját területre?
Ez is lehet megoldás, de itt is figyelembe kell venni a telekhatárokat, ugyanis annak a szélére nem ültethetünk akármit. A terebélyessé növő fákat például onnan legalább 5 méter távolságra kell ültetni. Vegyük azonban figyelembe, hogy ezeket a szabályokat az önkormányzatok saját hatáskörben módosíthatják!

Ha sikerült kiválasztani, engedélyeztetni, stb. a területet, felmerül a következő kérdés: na de mit? Közterületekre például az ide vonatkozó jogszabály alapján nem ültethetünk özönnövényeket, melyek agresszív, nehezen kezelhető terjedésükkel később sok és költséges(!) problémát okozhatnak. Ilyen például a mirigyes bálványfa, a zöld juhar, a kései meggy, az amerikai kőris, vagy a fehér akác (bizonyos kertészeti fajták ültetése engedélyezhető). A különféle „csodafákkal” kapcsolatban is érdemes a realitás talaján állni és átlátni a marketing fogásokon…

Lehetőség szerint inkább őshonos, az adott környezeti viszonyokat jól tűrő és viszonylag gyorsan növő fafajokat ültessünk. Városokba például kislevelű hársat (lehetőleg ne a parkolók mellé), korai juhart, tatárjuhart, magas vagy virágos kőrist, (porzós) fehér nyárat, stb. A legjobb ha szakemberhez fordulunk, aki a helyi viszonyokat, igényeket, lehetőségeket mérlegelve ad majd tanácsot.

A fa ültetésével azonban nem ért véget a történet!
A fát gondozni kell! Számos példát találunk arra, hogy a nagy publicitással elültetett fák, fasorok később a gondozás hiánya miatt nem maradnak meg, kiszáradnak. Így tulajdonképpen ültettünk is fát, meg nem is…

Összegezve: a fák ültetése alapvetően jó dolog, de ezt kellő körültekintéssel és felelősséggel kell végezni!

Dr. Riezing Norbert