Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Közösségi közlekedéssel a Pilisbe és a Visegrádi-hegységbe

Megjelenés: 2023.05.18

<p><strong style="color: #ba372a;">Hazánk legnépszerűbb kirándulóhelyei HAJÓVAL, vonattal és busszal is elérhetők.</strong></p>

Az elmúlt években –köszönhetően a járványhelyzet okozta korlátozásoknak– minden eddiginél többen választották a természetjárást a szabadidő eltöltésére. Ennek köszönhetően az elsősorban Budapestről elérhető népszerű túrázó- és kirándulóhelyekre (Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység és a Börzsöny) a szokásos emberáradat többszöröse érkezett, mely az érintett területek környezeti terhelését jócskán megemelte. Több helyen hatalmas forgalmi dugók alakultak ki és több útszakaszt le is kellett zárni.

A Pilis és a Visegrádi-hegység a közepes- és nagy túrák kedvelt helyszíne, azonban a legtöbben kényelmi szempontok miatt autóval érik el a választott kirándulóhely kiindulópontját. Szerencsére azonban léteznek jó alternatívák, melyekkel jelentősen tudjuk csökkenteni a védett terület a környezeti terhelését.

Íme a Berki Zoltán turistatérkép- és kalauz szerkesztő által összeállított közösségi közlekedési segédlet:

BUDAPEST -> PILIS-VISEGRÁDI-HEGYSÉG

PILIS-VISEGRÁDI-HEGYSÉG -> BUDAPEST

Május 1-től ráadásul új jegytípussal utazhattok a HÉV-en. A KIRÁNDULÓJEGY egyszerű és gazdaságos megoldást kínál nagyobb túracsoportok, baráti társaságok számára. Egy jeggyel egyszerre 10 fő utazhat együtt egész nap korlátlanul a fővároson kívüli szakaszokon.
Látogassatok el a PILISbe a H5-ös HÉVVEL, vagy pattanjatok fel a H8-asra és fedezzétek fel a GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG természeti kincseit!

Kapcsolódó helyek

A Pilis

A Dunakanyar néven közismert, európai hírű tájunk jobb parti hegyeit évszázadokig Pilis néven ismerte mindenki. Földtani történetükben azonban nagyon különböznek, ezért kettébontásuk indokolt: a déli része a Pilis, tőle északra pedig a Visegrádi-hegység emelkedik.

Tovább

A Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegységet elsősorban az különbözteti meg a Pilistől, hogy vulkáni eredetű. A Kárpátok felgyűrődése miatti tektonikai feszültségek heves vulkanikus tevékenység formájában oldódtak fel a késő-miocén földtörténeti kor során, mintegy 20 millió éve. A rövid - egymillió év alatt lezajlott - vulkanizmus lávatakarói a Pilis hegyalkotó kőzeteit, a dachsteini mészkövet és a fődolomit rétegeket fedték le. A vulkanizmus korai szakaszát idézi a dunabogdányi Csódi-hegy, amelyet egy, csak felboltozódást okozó, de a felszínt akkoriban takaró kőzeteket áttörni nem képes vulkáni tevékenység alakított ki.

Tovább