Javában zajlik a Dunavirágok nászrepülése
Megjelenés: 2018.08.06
„Az idei évben valahogy minden olyan más.” Minden természeti jelenség korábban kezdődik és gyorsabban lezajlik. Legyen szó kis Apolló-lepkékről, szentjánosbogarakról, havasi cincérekről, szarvasbogarakról…vagy éppen az utóbbi napok során újra előtérbe kerülő dunavirágról.
A természetvédelmi oltalom alatt álló dunavirág (Ephoron
virgo) a megszokottnál korábban kezdte még a napokban is zajló rajzását
(nászrepülését). E szerény, rejtett lárvakort élő vízi lények, most sosem
látott tömegben keresik párjukat, csodálatos, de annál rövidebb nászrepülést
produkálva.
Miután ezek a rövid életű kérészek éjszaka kezdik keresni
párjukat, így számukra létfontosságúak a tájékozódást segítő fények. Ha
élőhelyük közelében nincs mesterséges fényforrás, akkor a Hold és a csillagok
fényjelei jelzik számukra a helyes irányt. A sötétedés utáni tömegrajzást azonban
megzavarja a közvilágításból eredő fényszennyezés. A hagyományos ökológiai
fényszennyezés (a közvilágítás vonzó hatása) és a közelmúltban felfedezett
poláros fényszennyezés (az aszfalt és a vízfelszín optikai hasonlósága) ugyanis
egymás hatását erősítve, ökológiai csapdaként hat viselkedésükre. A hidak
lámpáinál kialakuló fénycsapdában a dunavirágok az aszfaltútig érő csóvákat
alakítanak ki, végül pedig a számukra vizet utánzó aszfaltra petéznek és
elpusztulnak.
A kutatók a megoldást a hidak aljára szerelt speciális, védő
fénysorompó beüzemelésében látják: ez a víz felett tartaná a kérészeket,
ezáltal petéik a folyóvízbe süllyedhetnének.
Forrás:
Potyó Imre
Sevcsik András