A01, a hazatért kígyászölyv fióka
Megjelenés: 2017.06.15
Turny Zoltán madarász beszámolója egy rég nem látott vendégünkről...
A kígyászölyvek ez idáig hazánkban
a keveset kutatott fajok közé tartoztak. E kifejezetten hüllők fogyasztására
specializálódott madár életmódja rendkívül rejtett. Keveset és igen nagy
magasságokban mozog, észlelésük még szakembereknek számára is nehéz. A faj
védelme érdekében meg kell ismernünk annak szokásait, melyeket alapos
megfigyelések mellett színes gyűrűk használatával is igyekszünk elősegíteni.
A színes gyűrűs jelölések
2013-ban kezdődtek meg hazánkban, a korábban csak igen közelről leolvasható
ornitológiai gyűrűk használata mellett. A módszer előnye, hogy a madarak
megfogása nélkül is lehetséges azonosításuk.
2013-ban a DINPI fővároshoz
közeli területén jelöltünk egy fiókát –zempléni kollégáink segítségével– az
első színes gyűrűk egyikével. A madár a megtisztelő első számú „A01” jelzést
kapta. A gyűrűzés pillanatában csak reméltük, hogy valaha viszont látjuk. A
kígyászölyvek vonulók, az afrikai Száhel-övezetben töltik a telet. A vonulásuk
során számtalan veszély, illegális vadászat, szélerőműpark, vagy megszűnő
táplálkozó területek csökkentik túlélési esélyüket. Az eltelt időszakban
mindenki kíváncsian várta, a szakirodalom szerint 3-4 éves korukban kikelési
helyük közelébe visszatérő példányokat.
2016 őszén kaptunk egy
hírt, hogy az ország másik felében a Bükki Nemzeti Park Borsodi-mezőségi
területén terepmadarászok egy nyáron készült kígyászölyv fotóját vizsgálva egy
színes gyűrűt fedeztek fel a madár lábán. A kép elég sötét volt, de alaposabb
elemzése után végül az A01-es kódot azonosították. Így három év múlva végre
előkerült éppen és egészségesen az egykori fióka. Kora alapján 2017-ben lassan
területet foglal magának és párba áll. Reméljük, még sokszor előkerül
egészségesen, kíváncsian várjuk, hogy hol.
Turny Zoltán
Kapcsolódó helyek
Budai Tájvédelmi Körzet
A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a természetes élőhelyek egyre gyorsuló pusztulása, nemcsak az élővilágot, de a folyamatot gerjesztő lakosság testi és lelki egészségét egyaránt veszélyeztetni kezdte. Így 1978-ban létrejött, a Budai-hegység nagy részének jogi védelmét biztosító, 10528 hektár területű Budai Tájvédelmi Körzet. Igaz, a budai térségben kisebb-nagyobb területeket már a korábbi években védetté nyilvánítottak, de a terület átfogó védelme csak ekkor valósult meg.
Tovább