Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

Natura 2000 hálózat

Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

A kijelölés alapja

A kijelölés alapjául a kormányrendelet mellékleteiben meghatározott faj- és élőhelylisták szolgálnak, amelyek tartalmazzák a közösségi szinten jelentős növény és állatfajokat és élőhelytípusokat (ezek az úgynevezett ”jelölő fajok”, ”jelölő élőhelyek"). Hazánkban az irányelvek mellékleteiben szereplő listákról 46 élőhelytípus, 36 növény-, 105 állatfaj, valamint 91 madárfaj fordul elő. A fajok és élőhelyek lehetnek közösségi jelentőségűek vagy kiemelt jelentőségűek. Ez utóbbiak fokozottan veszélyeztetettek és védelmük elsőbbséget élvez. A területek kijelölésének és védelem alá helyezésénekének célja az állomány élőhelyének és szükséges életfeltételeinek megőrzése és hosszú távú biztosítása a megfelelő kezelés és területhasználat által. A kijelölés összetett szempontrendszer alapján történik, mely több, a faj vagy élőhelytípus fennmaradását befolyásoló tényezőt is figyelembe vesz. Ilyen szempontok pl. a területen fellelhető állomány nagysága, az élőhely kiterjedése, az esetleges egyéb védettség (hazai, nemzetközi), illetve a terület relatív értéke a faj elterjedése szempontjából országos, ill. közösségi szinten. Általánosan elmondható, hogy olyan területek kerültek kijelölésre, melyeken az adott faj vagy élőhely nagyobb, országos illetve közösségi szinten is jelentős állománya található, és ezért a terület védelme a faj fennmaradása szempontjából mindenképpen szükséges. A kijelölt területeknek minden, hazánkban előforduló élőhelytípus és faj esetében az országos állomány elegendően nagy hányadát le kell fednie, hogy a kedvező természetvédelmi helyzet fennmaradása biztosítva legyen.

A kijelölés folyamata

A területek kijelölése részben korábbi tudományos kutatások, részben a direkt a Natura 2000 hálózat kijelölését szolgáló adatgyűjtés és tudományos kutatómunka eredményei alapján történt. A területkijelölésre tett javaslatot a nemzeti park igazgatóságok dolgozták ki. A javaslat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közös egyeztetés után vált véglegessé. A különleges madárvédelmi területek kihirdetése a tagállamok felelőssége. A Bizottság csak akkor tesz észrevételt, ha a kijelölés hiányos. A különleges természetmegőrzési területekre tett nemzeti javaslatokat a Bizottság egy hosszabb eljárás keretében vizsgálja meg, ahol minden egyes faj és élőhely területkijelölését egyenként felülbírálják. Ha az egyes állományok lefedettsége nem megfelelő, akkor a Bizottság a tagállamot újabb területek kijelölésére is kötelezheti. Az érintett földrészletek kihirdetésére a Kormányrendeletben előírtak szerint a Magyar Közlönyben került sor. (80.szám II.kötet, 2005. június 16.). A kihirdetést követő 90 napban bárki észrevételt tehetett az illetékes nemzeti park igazgatóságnál, ha megállapítása szerint egy földrészlet nem felelt meg a Natura 2000 hálózatba való felvétel kritériumainak, illetve ha olyan földrészletről volt tudomása, amely nem lett kijelölve, de megfelelt a kritériumoknak. A bejelentési időszak 2005. szeptember 14-én lejárt. Az érintett földrészletek ezután a MePAR-ban (mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer) tematikus rétegként lesznek feltüntetve.

A Natura 2000 hálózat viszonya az egyéb védett területekkel
A kijelölés részben a már meglévő természetvédelmi hálózatra épül, a korábban védett területek több mint 90%-a bekerült a hálózatba, ezek együttesen a Natura 2000-es területek 39%-át teszik ki. A kormányrendeletben kihirdetett területek kiterjedése 1,95 millió hektár, ez az ország területének 21%-a. A Natura 2000 hálózat azonban nem helyettesíti, hanem kiegészíti a természetvédelem hazánkban korábban is alkalmazott eszközeit, a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket és természetvédelmi területeket. A két rendszer a jövőben egymás mellett, egymást kiegészítve fog működni.

Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek

Mivel a kijelölés két irányelv alapján történik, ezért a kijelölt területeteket is két csoportra lehet osztani: Különleges Madárvédelmi Területek (angolul Special Protection Areas - SPA) és Különleges Természetmegőrzési Területek (angolul Sites of Community Importance - SCI, illetve Special Areas of Conservation - SCA). A kétféle irányelv alapján kijelölt területek átfedése körülbelül 42%.

Különleges Madárvédelmi Terület a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. § f) szerint olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen a rendelet 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre.

Különleges Természetmegőrzési Terület a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. § g) szerint olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amely a rendelet 2. A) és 3. A) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye, valamint rajta a 4. A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelentős élőhelytípus található.

Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. § h) szerint jellegzetes, közösségi szempontból jelentős természeti értékkel rendelkező terület, amelyen a rendelet g) pontjában foglalt fajokon és élőhelyeken kívül a közösségi szempontból kiemelten jelentős, a 2. B) és 3. B) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye vagy a 4. B) számú mellékletben meghatározott kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus található.

2002.végéig a 23 európai országban 61 védett természeti terület nyerte el a Diplomát. A kitüntetett területek mérete és az ott található élőhelytípusok rendkívül változatosak. Példaként hozható fel az ausztriai Krimml-vízesés, Németországban a Wurzacher Ried Természetvédelmi Terület tőzeglápjai, Svédországban a hatalmas Sarek és Padjelanta Nemzeti Parkok. Őserdők, mint amilyen a lengyelországi Bialowieza Nemzeti Park, szigetek, mint az olaszországi Montecristo Természetvédelmi Terület, a spanyolországi Donana Nemzeti Park vizes élőhelyei, a francia Ecrins Nemzeti Park magashegységi tájai, és őslénytani lelőhelyek, mint Ipolytarnóc.

Részletek:

Kapcsolódó hírek

ÖNKÉNTESSÉG a szárazgyepek védelmében

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság önkéntes akciót szervezett a Zöldövezet Társulás Egyesület közreműködésével a szárazgyepek védelme érdekében megvalósított LIFE+ pályázatának keretében, és egyúttal újabb eseményt hirdet!

Tovább

MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE – Vörös vércsék a Zsámbéki Romtemplomban

A védett vörös vércse egészen meglepő –sokszor emberek által lakott – helyeken képes fészkelni. A Zsámbéki Romtemplomban tavaly jelent meg és az idei évben is visszatért.

Tovább

Workshop a szárazgyepek védelméről

Igazgatóságunk 2016. január 21-én a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ Nature projekt keretében a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban zártkörű, igen sikeres workshopot rendezett a hazai nemzeti park igazgatóságok szakemberei, illetve a pályázatban részt vevő kutatók számára.

Tovább

Sorompók az illegális használat ellen

A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.

Tovább

Szárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands

Időszak: 2013.09.01 - 2020.08.31

Folyamatban

A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:

Tovább

A Natura 2000 tölgyerdők szerkezeti és kompozíciós biodiverzitásának növelését célzó természetvédelmi eszközök

Időszak: 2017.07.01 - 2026.12.31

Folyamatban

A projekt célja:
NATURA 2000 tölgyerdők természetvédelmi kezelése, szerkezeti és összetételi diverzitásának növelése; mert a változatosság gyönyörködtet!

Tovább