Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

A Börzsöny

Évmilliókkal ezelőtt a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.

Kialakulásának köszönhetően a Börzsöny az egyik legérintetlenebb hazai hegység. A Magas-Börzsöny több mint 10 km hosszú gerincén 800 méteres csúcsok sorakoznak, szépen kirajzolva az egykori kaldera (amely spanyol üst szó átvételével került a geológia fogalomkörébe) peremét.

A „csupacsúcs” Börzsöny sosem tartozott az ember huzamosabb tartózkodási helyéül, a természet erői itt még a mai napig szabadon dolgoznak az oda nem illő, vagy nem megfelelő léptékű létesítményeken. Nyilvánvaló módon a hegység fő tömegét alkotó andezit és a komoly famennyiséget sejtető erdőségek mindig is vonzották az embert, de a települések nem véletlenül maradtak a peremi területeken és a beékelődő medencékben. Az erdő- és ásványvagyon hasznosításának vágya teremtette hazánk harmadik keskeny nyomtávú erdei vasúti vonalát Kismaros-Királyrét között, amelynek 1893 évi építését több száz kilométernyi szárnyvonal kialakítása követte. A mellékvölgyekbe telepített – sokszor ideiglenesnek szánt – vonalak fokozottan ki voltak téve a természet szeszélyeinek.

A hegység (szintén a vulkánosságból adódóan) felszíni vizekben rendkívül gazdag. Forrásainak száma 400 körüli, ennek tizede bukkan elő 600 méter fölött. A mély völgyekben mindenütt kisvízfolyások sietnek a Duna vagy az Ipoly felé.

A változatos felszín változatos élővilággal rendelkezik. A mintegy 1200 itt élő növényfaj közül olyan országos ritkaságok emelkednek ki, mint a bennszülött magyarföldi husáng vagy a hazánkban csak a Börzsönyben megtalálható pirosló nádtippan.

Az alacsonyabb régiók tölgyesei fölötti térszínen a bükk az uralkodó fafaj. Az idős, sok holt fával tarkított bükkösök komoly állattani értékeknek adnak otthont; a rovarok közül elég csak a különös életmenetű remetebogárra vagy a nemzeti park jelképéül szolgáló havasi cincérre gondolni. A feltűnőbb csoportok, így a madárvilág tagjai közül jelentős értéket képviselnek a fokozottan védett fajok, mint a kis légykapó és a fehérhátú fakopáncs, de sokszor látható az erdőkhöz kötődő fekete gólya és a fészkelőhelyéről akár az embert is elűző nagy testű uráli bagoly.
Az erdei élőhelyek minőségét jelzi az elterjedt vadmacska, valamint nagyobb rokona: a hiúz évtizedek óta folyamatos előfordulása.  

A természeti értékek hosszú távú fennmaradásának zálogául hozták létre 1978-ban a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetet, amelynek bővítése jelenti egyik magját (a Pilis-Visegrádi tömb mellett) a húsz évvel később alapított Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.
A kalderából eredő vizeket levezető Fekete-patak völgye környékén húzódó csarnai tömb a nemzeti park gazdálkodási szempontból érinthetetlen zónájába sorolva egyedülálló módon ad lehetőséget a természeti folyamatok szabad áramlásának.

Részletek:

Kapcsolódó programok

Cincér-túra a Börzsönyben

Különleges túránk alkalmából címerállatunk, a havasi cincér nyomába eredünk, mely 2019-ben az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet.

Tovább

Merülés az avarlakók világába a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban Közös kukkolás és kísérletezés Királyréten.

Az erdők vastag avarszőnyege rengeteg állatnak és gombának nyújt hajlékot. Pókok, százlábúak, vaspondrók, szárazföldi ászkák, valamint egy igen különleges állatcsoport az ugróvillások élnek itt.

Tovább

Kapcsolódó hírek

Cincér-hónap!

Címerállatunk, a havasi cincér idén az "Év Rovara" címmel büszkélkedhet. Ebből az alkalomból tematikus cincér-túrákat indítunk a Börzsönyben és a Pilisben.

Tovább

Kapcsolódó helyek

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Tovább