Növényismertetők

Colchis városa az ókorban a méregkeverők hazája volt. A monda szerint a legendás colchisi boszorkány, Medea kikericset használt varázsszereihez. Nem véletlen, hogy egyik legmérgezőbb növényünk tudományos nevét erről a városról kapta.

Valamikor egy trencsén megyei falu szélén egyik napról a másikra tömegesen lepte el a mezőt egy olyan salátaboglárka, melynek levélhónaljában ehető gumócskák fejlődtek.

A két fagyöngy úgy egészíti ki egymást, mint két testvér. Az egyik sárga, a másik fehér. Az egyik lombhullató, a másik örökzöld. Az egyik a bükkön és a tölgyeken élősködik, a másik a többi fán.

Sokféle gyógyhatása ismert. Piros bogyóiban sok a vitamin. Nyersen erősítik, tisztítják a fogakat, főzetük megfázáskor fokozza a szervezet ellenálló képességét. Az ókori Egyiptomban lázcsillapításra használták. Gyökérkérgének erős alkaloidját bélhurut kezelésére, hashajtó, görcsoldó és epehajtó gyógyszerek adalékaként használják.

A száraz gyepekben élő közönséges bábakalácsot (C. vulgaris) régen a budapesti piacokon száraz csokrokba kötve árusították. A védett szártalan bábakalács hegyi rétekben él, így nem véletlen, hogy a Bükki Nemzeti Park címernövénye.

Alighogy Szent László király a tatárokat kiűzte Magyarországról, szörnyű pestisjárvány tört ki. A király imájával elnyerte Istentől, hogy a dögvész gyógyítója az a növény legyen, amelyet felfelé lőtt nyila visszahullva eltalál. Így lett a magyarok pestisfüve a keresztesfű, amit azóta Szent László füvének neveznek.

Kora tavasszal páratlan látványt nyújt a héricsek hatalmas sárga virágaival borított domboldal vagy erdei tisztás. A virágok egyúttal arról is árulkodnak, hogy élőhelyükön egykor állatok legeltek, amik elkerülték az erősen mérgező növényt és az el tudott szaporodni.

A rómaiak szerint Juno istennő érintése nyomán a turbánliliomból született Mars, a hadak istene.

Attila király fia, Csaba királyfi, atyja halála után testvéreivel trónviszályba keveredett, a nép egymás ellen háborúzott. A csatában tizenötezer katona sebesült meg. A sebek gyógyítására alkalmas növényre Csaba királyfi bukkant rá. A gyógyító növényt a monda nyomán csabaírének (S. minor) nevezzük.

Szláv népek hiedelme szerint a kígyók félnek a kőrisfa folyton helyét változtató árnyékától, ezért a vándor nyugodtan elnyújtózhat a fa koronája alatt.