Fűz

Fűz

A fűz valaha goromba, szúrós növény volt, amikor a római katonák Krisztus ütlegelték, belőle törtek tüskés gallyakat. A fűz, hogy segítsen, elhullajtotta tüskéit és szomorúságában lehajtotta ágait. Azóta simák az ágai, és akkor keletkezett a szomorúfűz. A fűz ennek a legendának a révén vált húsvéti növénnyé. Annak emlékére, hogy a Jeruzsálembe bevonuló Messiást a nép pálmalevelek leterítésével fogadta, a katolikus egyház virágvasárnapon fűzbarkát szentel. Nálunk leginkább a kecskefűz (S. caprea), a rekettyefűz (S. cinerea) és a cinege fűz (S. rozmarinifolia) rügyes vesszője a húsvéti barka.

Ősi megfigyelés, hogy a fűzkéreg fájdalomcsillapító hatású, már Hippokratész fűzfakéreg-kivonatot ajánlott a szülési fájdalom csökkentésére. A fűz tudományos nevéről szalicilátoknak nevezett vegyületeket több növényből is kimutatták, de megtalálható például a fűzkérget rágcsáló hódok végbélnyílása körüli bűzmirigyekben is. A fűzkéreg gyógyhatása később az orvostudományban és a gyógyszerészetben tudománytörténeti jelentőséget nyert, ugyanis elvezetett az aszpirin felfedezéséhez. Edward Stone angol pap az 1700-as évek végén olyan növényt keresett, ami a váltóláz gyógyításában helyettesíthetné a drága perui kínafakéregből előállított kinint. Egyszer megkóstolta a fehér fűz (S. alba) kérgét és érezve, hogy milyen keserű, arra gondolt, hogy hátha más tulajdonsága is hasonlít a kínafa kérgére. Másik érve a fűzkéreg kipróbálása mellett az az elgondolás volt, hogy számos természetes baj, betegség magával hordja gyógyulását, vagyis a betegség okától nincs messze annak gyógyszere sem és a fűz pont olyan nyirkos, nedves helyeken él, ahol a váltóláz is terjed. Mindezek alapján 50 beteget kezelt porított fűzfakéreggel, sikeresen. Közleményét követően jelentősen megnőtt a fűzfakéreg használata fájdalom- és lázcsillapítás céljából. Később, az 1800-as évek végén olyan szaliciláttartalmú vegyületet kerestek, amivel a kedvezőtlen mellékhatások – hányinger, gyomorpanaszok – nem jelentkeznek és ennek az acetilszalicilsav, vagyis az Aspirin felelt meg.

Salix (LINNÉ, 1753)
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.