A burgonyafélék családjában több súlyosan mérgező növényt találunk, ilyenek a bolondító beléndek (Hyosciamus niger), a nadragulya (Atropa belladonna) és a csattanó maszlag is.
Legfontosabb hatóanyagaik a róluk elnevezett hioszciamin és atropin. A maszlagot Amerikából hozták be, Európában a XVI. században terjedt el botanikus kertekben, majd házi kertekben, végül azok szemétdombjain.Levele és termése kis mennyiségben bódító, görcsoldó, fájdalomcsillapító, altató hatású. Főzetét régen szülési fájdalmak érzéstelenítésére alkalmazták. A népi gyógyászatban az asztma ellenszere.
Nagyobb mennyiségben hallucinogén hatású és transzszerű állapotot idéz elő, ezért a bennszülött törzsek orvos-varázslói is előszeretettel használták. Túladagolás esetén őrjöngésig fokozódó hatása halállal végződik. A tüskés, felfújt toktermésében található fekete magocskák közül gyerekeknek 20-30, felnőtteknek 100-150 szem a halálos adag. Magja aratáskor a termesztett növények közé keveredve bekerülhet az ételbe és mérgezést okozhat. Ilyen eset történt például az 1980-as években, amikor száznál többen betegedtek meg a fővárosban a lencse közé keveredett maszlag magoktól.
Népi nevei: redőszirom, csodafa.
Datura stramonium LINNÉ, 1753