Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén (2 fordulós pályázat)

KEOP
Időszak: 2007.11.26 - 2013.09.30
Téma: Barlangok védelme, Élőhelyek helyreállítása, Fajvédelem
Forrás: KEOP

A projekt részei: 1. Élőhelyrekonstrukció Drégelypalánk, Ipoly-völgy vizes élőhelyeken vízvisszatartó műtárgyrendszer kialakításával. 2. Élettelen természeti értékek megőrzése a Bajóti Büdös-lyuk és a Tatabányai bányász barlangban denevérbarát lezárások létesítésével. 3. Fajvédelmi célból a Velencei-tó térségében hüllő- és kétéltű terelő műtárgy kiépítése.

A projekt három területet érintett, melyeken az alábbi beavatkozásokat végeztük el.

1. Duna-Ipoly Nemzeti Park – Ipoly-völgy
A Középső-Ipoly-völgy Drégelypalánk és Hont közötti vizes élőhelyeinek rekonstrukciója érdekében tereprendezést végeztünk az Ipoly árterületén, valamint rövid árokszakaszok, átereszek és vízvisszatartó művek létrehozásával a Hévíz-patakból felszíni vízpótlást biztosítottunk.

2. Gerecsei Tájvédelmi Körzet
Tatabányán a Bányász-barlang, Bajót mellett pedig a Büdös-lyuk bejáratát építettük ki és zártuk le. Mindkét barlang fontos denevér élőhely, azonban a bejáratuk néhány éve beomlott, így azokat a denevérek nem tudták használni. A Bányász-barlangot a kiépítést követően már újra birtokba vette néhány kis patkósdenevér és közönséges denevér. A Büdös-lyukban mintegy 80-100 denevér telelt át a bejárat újranyitásának köszönhetően.

3. Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület és Velencei Madárrezervátum TT térsége
A korábban egybefüggő élőhelyet alkotó Dinnyési-fertőt és Velencei tavat a 19. század végén a vasútvonal, a 20. század elején pedig a 7-es főút építése választotta ketté. Az egyre fokozódó járműforgalom következtében a vízhez kötődő fajok egy része a két területrész közti átjárásban egyre inkább akadályba ütközött. A nyári lúd esetében a fiókanevelés jelentős része történik a főút menti gyepes mezsgyén, így mindennapos volt a gázolás. A mocsári teknős állományt szaporodási időszakban éri jelentős veszteség, mert képtelen átérni az út tó felöli oldaláról a másik oldali tojásrakó helyre. Ezen kívül a Velencei-tó és a Dinnyési Fertő közé ékelődő halgazdaság, mint jelentős táplálkozóhely felkeresése évente tucatnyi elhullást okozott vidraállományunkban, nem beszélve a vízi sikló és békafajok egyedeinek gázolásáról. Ennek megakadályozására létesült az új, átereszekkel kiegészült hüllő- és békaterelő rendszer 7,6 km hosszban a veszélyeztetett útszakaszon.
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.