Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken

HUSK Pályázati logók
Időszak: 2012.08.01 - 2015.05.31
Téma: Özönnövények visszaszorítása, Önkéntes munka, Élőhelyek helyreállítása
Forrás: HUSK

Invazív fajok visszaszorítását végezzük el öt magyarországi és három szlovákiai helyszínen, ártéri és homoki élőhelyeken. Partnerek: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és Pozsony Térségi Természetvédelmi Egyesület (BROZ).


FŐ TEVÉKENYSÉGEK


A) A szakmai előkészítő tevékenységek:
  • korábbi projektek, kezelések ismereteinek összegyűjtése,
  • célterületek részletes felmérése,
  • projekt partnerek közötti szakmai tapasztalatcserére,
  • területkezelők képzése.
A gondos előkészítés megelőzheti, hogy a kezelési munkák során ismert nehézségek, vagy hibák megismétlődjenek, biztosítja, hogy az elérhető legjobb gyakorlat és a leginkább költséghatékony beavatkozás valósuljon meg, valamint tisztázza, hogy mely fajok esetében van szükség további technológiai fejlesztésekre.

B) Az aktív kezelési munkák során Szlovákiában 3, a DINPI működési területén 5 helyszínen, ártéri és homoki élőhelyeken fajspecifikus kezeléseket valósítunk meg. Ezek célja a legnagyobb természetvédelmi problémát jelentő invazív fajok visszaszorítása. A projekt során kezelt teljes terület 645 hektár.

C) Szemléletformálás és szakmai tapasztalatcsere, melynek célja az özönnövények visszaszorításában leginkább érintett, vagy legnagyobb lehetőségekkel bíró gazdálkodó és kezelő szervezetek, valamint a szakági érdeklődők bevonása, tájékoztatása.  


PROJEKT BEMUTATÁSA

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a szlovákiai Pozsony Térségi Természetvédelmi Egyesülettel közösen (BROZ) elnyert pályázatában az ártéri és homoki élőhelyeket leginkább veszélyeztető fás- és lágyszárú inváziós fajok visszaszorítását tűzte ki célul. A távoli vidékekről behurcolt, agresszívan terjedő özönnövények (főként az akác, a kései meggy, a bálványfa, a zöld juhar és a selyemkóró) rohamos terjedése kiszorítja az őshonos fajokat. A pályázat keretében folytatott élőhelykezelési tevékenységek nagyrészt az özönnövények irtására irányulnak, mechanikus és vegyszeres módszerek alkalmazásával, emellett az özönnövények helyett hazai fajokból álló erdőket ültetünk. A DINPI területén a munkák az Ipoly-völgyben, dunai szigeteken, Csévharaszton és Nagykőrösön folynak.  


PROJEKTHELYSZÍNEK

Csévharaszti borókás Természetvédelmi Terület
A Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb természeti tája a Csévharaszt térségben elterülő homoki erdőssztyepp terület, mely 1939 óta áll országos védelem alatt. Az itt lévő őshonos növénytársulások jól reprezentálják a meszes homokon végbemenő szukcesszió egyes állomásait, s magát a szukcesszió menetét, azaz a növénytársulások időbeni változását. Az un. Buckás-erdő vegetációja nyáras borókással váltakozó homoksztyepp, melyben a védett növényfajok közül a homoki árvalányhaj, a báránypirosító állományai tenyésznek, és a fokozottan védett, endemikus tartós szegfű is. E világviszonylatban is veszélyeztetett faj hazai 3 elterjedési foltja közül Csévharaszt és térsége a legészakibb elhelyezkedésű. A terület rovarfaunájában a Duna-Tisza közi hátság ritka fajait találhatjuk meg (pl. futrinkák, hangyalesők). A hüllők közül a homoki gyík és a zöld gyík, a madárfaunából a fokozottan védett szalakóta említhető. A buckasorok tájképi, geológiai értékei is jelentősek. A természetes vegetáció maradványfoltjait a tájidegen fajok veszélyeztetik a legnagyobb mértékben. A területen előforduló adventív fajok közt a legelterjedtebb az akác, amely a telepítéseken túl spontán terjedéssel is jelentős térhódítást végzett. Lokalizáltan, kisebb foltokban található meg jelenleg a bálványfa, a lágyszárúak közül a selyemkóró.  

A nagykőrösi pusztai tölgyesek

A pusztai tölgyesek egyik legnagyobb maradványa a nagykőrösi tölgyes (940 ha). Az erdősztyepp, így a nagykőrösi erdő is olyan változatos táj, ahol az erdők nem alkotnak sűrű rengeteget, hanem gyepekkel és tisztásokkal váltakoznak. Sajátos életközösség ez, ahol a lombkoronaszintben a kocsányos tölggyel találkozunk, gyakori a szürke nyár és a fekete nyár is. A cserjeszint igen gazdag, amelyet galagonya, kökény, fagyal, veresgyűrű som alkot. A tölgyesek között homoki gyepek találhatók, bennük a ritka tartós szegfűvel, fekete kökörcsinnel, homoki cickafarkkal. A tölgyesek állatvilágából ki kell emelni a gubacsdarazsakat, a szarvas ganéjtúrót, a madárvilágból a közép fakopáncsot, a fekete gólyát, és a darázsölyvet.  

Ipoly-völgy
NATURA 2000-es területeink között az egyik legérdekesebb az Ipoly-völgy. Itt a Börzsöny hegység és a szlovákiai Korponai fennsík között a szeszélyes Ipoly folyócska –ki gondolná, hogy a legkisebb és legnagyobb vízhozama közötti különbség százszoros vízhozamot jelent! - még zabolázatlan hévvel formálja a medrét. Időről-időre áradásokkal tölti fel az erdőket, a mocsarakat, morotva tavakat, lefűződött medreket, ártéri kaszálókat –ahol tömegesen virít tavasszal a tőzike, majd nyáron kéklik a réti iszalag. Legérdekesebb lakói a bölömbikák, kócsagok, a nyári lúd, és költ is itt szép számmal a harsogó haris. A folyótól távolabbi, árvizekkel már nem érintett száraz homok pusztákon viszont már a Duna-Tisza közti síkság növényeit és a hozzá kötődő állatokat találjuk. Ezen a zavartalan élőhelyen 206 madárfaj fészkel, vagy pihen hosszabb-rövidebb ideig a vonulás során. Szeptemberben nem csak a fehér, hanem a fekete gólyák is itt gyülekeznek hosszú útjuk előtt, és rendszeresen vonulnak a darvak is.  

Szigeti homokok Natura 2000 terület

A terület jelentős része futóhomokon kialakult homoktalaj, amit legnagyobb kiterjedésben homoki gyepek borítanak. Ezekben élnek a homokterületekhez köthető védett növények, a báránypirosító, a fényes poloskamag, a kései szegfű, a homoki árvalányhaj, továbbá a fokozottan védett csikófark és a homoki kikerics. Érdekes jelenség, hogy a Szentendrei-szigeten több helyen is fészkelő fokozottan védett gyurgyalag a homokfalak mellett bármilyen lejtős talajfelszínen, így az utak rézsűjében is kiássa költőüregét. A területen őshonos erdőállományokat már nem találunk. A helyükön található idegenhonos faállományokat fehér akác, nyugati ostorfa, és a szegélyeken közönséges bálványfa alkotja. Ezek a fák agresszíven telepszenek meg a gyepterületeken, csökkentve azok természetvédelmi értékét

Táti-szigetek

A régmúlt időkben a Dunát kísérő széles ártéri erdők és vizes élőhelyek mára összeszűkültek vagy teljesen eltűntek. Üdítő kivételt jelentenek ez alól a szigetek, amelyek mindig is az élővilág menedékei voltak. A Táti-szigetek Esztergomhoz tartozó részein, azaz a Nyáros- és a Körtvélyes-szigeten a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság látja el az erdő- és gyepgazdálkodás, valamint a vízkormányzás feladatait. Munkánk eredményét jelzi a réteken virító tengernyi réti iszalag (Clematis integrifolia), a nedves területeken díszlő szibériai nőszirom (Iris sibirica) és az erdőszegélyekben megbújó nyári tőzike (Leucojum aestivum). Évek óta sikeresen fészkel itt a fokozottan védett rétisas (Haliaetus albicilla) és fekete gólya (Ciconia nigra).


A 2014. november 13-án az ”Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken” című HUSK/1101/2.2.1/0052 számú projekt keretében Kisorosziban tartott özönnövény fórum előadásai az alábbi linken tekinthetőek meg:

  • Dr. Vadász Csaba (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság): A "belső inváziós" növények kordában tartása Letöltés >>
  • Botta-Dukát Zoltán (MTA Ökológiai Kutatóközpont): Bevezető gondolatok a biológiai invázióról és az özönfajok elleni védekezésről Letöltés >>
  • Harmos Krisztián (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság): Inváziós fásszárúak irtásának tapasztalatai a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrád-Ipoly Tájegységében Letöltés >>
  • Barbora Vitázková (BROZ, Pozsony Térségi Természetvédelmi Egyesület): Manažment inváznych rastlín (Özönnövény kezelési gyakorlatok) Letöltés >>
  • Szépligeti Mátyás – Kun Róbert – Bartha Sándor – Bodonczi László – Szentirmai István (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság): A magas aranyvessző kezelésének tapasztalatai az Őrségi Nemzeti Park területén Letöltés >>

A pályázat során összegyűjtött tudásanyagot felhasználta Kelecsényi Péter, a Nyíregyházi Főiskola szakdolgozója is. Az Invazív növényfajok megjelenése a védett területeken, a terjedésük ellen kidolgozott eljárások és módszerek című kiváló tanulmány letölthető itt >>

A projektterületek növényfajainak vörös (letöltés) és fekete listája (letöltés) elérhető angol nyelven.


Pálfája tanösvény

A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.

Tovább

Páskom legelő tanösvény

A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése

Küzdelem az özönnövények ellen a Csévharaszti-borókás területén

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával készült

Letöltés

Küzdelem az özönnövények ellen a Duna árterén

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával készült.

Letöltés

Küzdelem az özönnövények ellen a Nagykőrösi pusztai tölgyesekben

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával készült.

Letöltés

Küzdelem az özönnövények ellen az Ipoly-völgyben

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával készült.

Letöltés

Küzdelem az özönnövények ellen Szigetmonostoron

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával készült.

Letöltés

Özönnövények – Fák, cserjék

A plakát az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával környezetbarát papírra készült. A kiadvány ingyenes terjesztésű. Személyes ávételről érdeklődjön Árvay Mártonnál (+36 30 663 4627, arvaym@dinpi.hu).

Letöltés

ROSALIA Handbooks 3. Practical Experiences in Invasive Alien Plant Control

Th e publication of this volume was funded by the European Regional Development Fund of the European Union (HUSK/1101/2.2.1/0052) (www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu). Th e content of the current volume does not necessarily represent the official position of the European Union.

Letöltés

ROSALIA kézikönyvek 3. Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2012-2014 támogatásával készült.

Letöltés

ROSALIA kézikönyvek 3. szlovák nyelvű összefoglalója: Experimentálna eliminácia inváznych druhov rastlín – súhrn

A kiadvány az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2012-2014 támogatásával készült.

Letöltés

Özönnövények – Lágyszárúak

A plakát az "Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken" című pályázat keretében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával környezetbarát papírra készült. A kiadvány ingyenes terjesztésű. Személyes ávételről érdeklődjön Árvay Mártonnál (+36 30 663 4627, arvaym@dinpi.hu).

Letöltés
További kapcsolódó kiadványok megjelenítése További kapcsolódó kiadványok elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.